Magánhadsereg akarta lerohanni a Dunai Vasművet
Félelem és reszketés Dunaújvárosban: kilencven autóval jöttek a kopaszok
Megelevenedtek a vadkeleti kilencvenes évek péntek éjszaka Dunaújvárosban: kilencven autóval érkeztek a kopasz férfiak, hogy megszállják a Dunai Vasmű területét – állítólag az orosz résztulajdonos megbízásából. A munkások nem tudják, mi lesz a következő, a „hadsereg” vezetője azonban nyilatkozott lapunknak: azt ígéri, visszatérnek
DUNAÚJVÁROS — Az egykori Sztálinváros régi díszletei között péntek éjszaka a 90-es évek maffiózóvilága elevenedett meg: fülsiketítő rendőrségi szirénázás törte meg a panelek csendjét. A város szélén fekvő Dunai Vasműhöz riasztották őket, ahol egy „magánhadsereg” bukkant fel a semmiből.
– Döbbenet lett úrrá Dunaújváros lakóin, amikor megjelentek a fekete egyenruhás, kopasz, kigyúrt férfiak, hogy hamis papírokat lobogtatva átvegyék a Dunai Vasműben a portaszolgálatot – emlékezett a történtekre Pintér Tamás (40) polgármester. – A történtek óta ugrásra készen alszom, hogy ha viszszatérnek a felbérelt zsoldoshadsereg tagjai, a rendőrséggel együtt én is időben a helyszínre érjek!
Az üzemeltető Dunaferr közölte a kisebbségi, ukrán tulajdonos nevében, hogy egy „zsoldoscsapat az elmúlt hónapok verbális és jogi agreszsziója után fizikai agresszióra készült”.
– Én vezettem a hét végén Budapestről azt a 90 autóból álló konvojt, amelyiket Dunaújvárosban feltartóztatott és visszafordított a rendőrség – árulta el a Blikknek Mikó István (40), akit a többségi tulajdonos bízott meg az akcióval. – A kocsikban biztonsági őrök ültek. Az volt a dolgom, hogy az új emberekkel leváltsam a Dunai Vasmű 12 kapujánál a régi biztonsági szolgálatot.
Mikó a döntést azzal magyarázta, hogy a Dunai Vasmű volt ügyvédje olyan tartalmú levelet küldött az adminisztrációs dolgozóknak, amiből egyértelmű volt, hogy a 150 milliárd forint adósságot maga előtt görgető céget fel akarják számoltatni. Állítása szerint a Dunaferr többségi, 99,64 százalékos tulajdonrészt birtokló orosz tulajdonosa így akarta megakadályozni a vagyon kilopását. – Nem tettem le róla, hogy visszatérjek Dunaújvárosba, de akkor még nagyobb létszámú csapattal jövünk – ígérte Mikó.
Nem véletlen, hogy a gyár körül még vasárnap is köröztek a rendőrök, a kapunál strázsáló biztonsági őrök pedig árgus szemekkel figyelték és ellenőrizték a műszakváltásra érkező munkásokat. A legtöbb dolgozó gyorsított az iramon, amikor a pénteki eseményekről érdeklődtünk, a feszültség, a félelem szinte tapintható a városban.
„Működik a maffia. Nemrég egyikünket egy poszt miatt rúgták ki” – hárította el a kérdésünket egyikük.
Név nélkül többen megerősítették, hogy a jelenlegi igazgatósággal sok problémájuk van, egyesek a szakszervezetek elnyomását, mások a késő béreket említették. Azzal szinte mindenki egyetért, hogy jogállamban ilyen eszközöket nem lehet bevetni, de volt, akinek még ez is elfogadhatóbb volt, mint a jelenlegi vezetés stílusa.
Egy idősebb férfi – aki a terület minden négyzetméterét ismeri – felvetette, hogy ha el akarták volna foglalni a gyárat, kb. 70 helyen tudták volna egy mozdulattal megbontani a kerítést.