Cseh–orosz viszályt hozott a kémbotrány
Durva kémhistória
rajzolódik ki a diplo
maták kitiltása mö
gött
PRÁGA — A legmagasabb ütközési zónát is elérte a Csehország és Oroszország között kitört diplomáciai összecsapás, amelyet teljesen váratlanul Prága robbantott ki azzal, hogy közölte: elég bizonyítékkal rendelkezik, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014-ben a lőszerraktár megsemmisítésében. A hét végén Andrej Babis cseh miniszterelnök bejelentette: 18 orosz diplomatát utasítottak ki azonnali hatállyal. Erre Oroszország meglehetősen durván reagált, ők 20 diplomatát utasítottak ki.
A Respekt cseh oldal úgy ér tesült, hog y a 2014 -ben felrobbant lőszert Ukrajnának szánták volna, amely akkor éppen komoly harcokban állt az ország keleti részéért az oroszok által támogatott szakadár erőkkel szemben. A Respekt szerint egy bolgár fegyverkereskedő, bizonyos Emilian Gebrev állt az ukrán fegyverüzlet mögött.
Szombati bejelentésében Andrej Babis miniszterelnök az orosz katonai titkosszolgálatot (GRU), azon belül is kifejezetten a 29 155-ös egységet vádolta meg a robbantásokkal. A szabadeuropa.hu szerint ezt az egységet vádolták meg több merényletkísérlettel és tervezett szabotázszsal szerte Európában. Ezek közül a leghírhedtebb a Szergej Szkripal és lánya ellen elkövetett mérgezéses merénylet volt az angliai Salisbury városában 2018 márciusában. A 29 155-ös egységet hozták kapcsolatba egy 2015-ös ügygyel is, melyben a már említett bolgár fegy verkereskedőt, Emilian Gebrevet támadtak meg egy a Novicsokhoz nagyon hasonló idegméreggel. Ha ez minden nem lenne elég, a cseh rendőrség április 17-én, szombaton azt is bejelentette, hogy keresnek két feltételezett orosz ügynököt, akik több útlevelet is használnak, ezek között kettő biztosan orosz névre (Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov) van kiállítva. A két név megegyezik azokkal, akiket a britek a Szkripal-mérgezéssel vádoltak meg. A Bellingcat nyomozása szerint a két gyanúsított valódi neve Alekszandr Miskin és Anatolij Csepiga – mindketten a 29 155-ös egység tagjai. Moszkva elutasítja a vádakat.
– Ezeket a vádakat bizonyára nem maguk találták ki a csehek, köztudott, hogy az orosz titkosszolgálat tag jai nem először lépnek fel keményen a határokon túl. Hogy 2014-ben mi lehetett az okuk a robbantásra, csak feltételezni lehet. A hírek szerint a lőszerbázisról az oroszokkal szemben álló ukrán hadsereget láthatták el munícióval, ezért semmisítették meg – értékelte az eseményeket Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Úgy vélte, az oroszok egyre inkább provokálják Európát, két határ menti övezetükben, így Ukrajnához közel is sok tízezer katonát sorakoztattak fel, mindez az uniót és főként a NATO-t és szövetségeseit is próbára teszi. – Nem hiszem, hogy a helyzet háborús konf liktusba torkollana, de a diplomáciai kapcsolatokon van még mit tovább rombolni. A NATO rendkívüli tanácsülésének összehívása is logikus lépés lenne. De az eszkalációs létrán van még néhány lépcsőfok felfelé, akár nagykövetségek bezárására, a diplomácia kapcsolatok felfüggesztésére is sor kerülhet. De az oroszok dönthetnek úgy is, hogy leállhatnak a feszültségek további gerjesztésével, s idővel megindulhat a kapcsolatok normalizálódása is – mondta a Blikknek a szakértő.