Kevesebb nyugdíjat kaphat, akinek nincs gyereke

A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint nem sok, hanem okos utódra van szükség

MAGYARORSZÁG — Gólya hozza a magasabb nyugdíjat, vagyis a gyerekek számától függjön az idősek anyagi juttatása? A kérdés többször is felmerült az elmúlt években, ám a kormányzat ezúttal rábólintott a reformjavaslatra, legalábbis helyes irányvonalnak tartják. Nem cáfolták azt sem, hogy a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatárban is szerepet játszhat a felnevelt gyermekek száma.

– Az egyik legismertebb itthoni felvetés szerint a kétgyermekes szülők kapnák a normál nyugdíjat, az egygyerekesek húsz százalékkal kevesebbet, a gyermektelenek pedig negyvennel.

Háromgyerekesek hasonló elven 20 százalékkal többet, a nég y gyermeket nevelők pedig 40 százalékkal kapnának többet, egy korábbi tervezet szerint – mutatott rá a Blikknek Simonovits András egyetemi tanár, nyugdíjszakértő.

A kérdés a napokban a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján került napirendre. 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké viszont – és így a nyugdíjaskorúak is – ugyanilyen arányban nőtt. Idehaza átlagosan 17 év vel élik túl a nyugdíjkorhatárt, és ez komoly kifizetéseket jelent, a családonkénti átlagos gyermekszám 1,42–1,55 közötti értéke pedig évtizedek óta nem közelít a kívánatos 2,1-hez.

A rendszer egyedüli alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, s gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll mögötte.

A szakértők szerint az a megoldás, hogy pontrendszer lenne a nyugdíjak számításakor: minden felnevelt g yermek után pontokat kapnának a nevelők. A gyermekteleneknek jóval kisebb lenne a nyugdíjuk, vagy tovább kellene dolgozniuk.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfóban reagált a felvetésre:

– Az, hogy 20-30-40 év múlva tudunk-e nyugdíjat fizetni, attól függ, hogy most menynyi gyermek születik – fogalmazott Gulyás, aki szerint éppen ezért az a célkitűzés, hogy a nyugdíjrendszer tükrözze vissza a vállalt és felnevelt gyermekek számát.

– A felvetés helyes és indokolt. A baj az, hogy a magyar nyugdíjrendszer úgynevezett felosztó rendszer, tehát amit a nyugdíjbiztosítási alapba a munkaadók és a munkavállalók befizetnek, azt osztjuk szét havonta. Ha bárhol ebben lyuk keletkezik, azt a magyar költségvetésnek kell kifizetni. Ezért nem sikerült egyelőre ebben a kérdésben még döntést hozni – árulta el a miniszter.

Úgy tűnik, más állásponton vannak a nyugdíjasok:

– Ezek a szakértők évek óta ugyanazokat az érveket sorakoztatják fel, de igazából nem sikerült elnyerniük a társadalmi támogatottságot, s úgy érzem, nincs is igazuk. Azzal egyetértünk, hogy vegyük figyelembe a gyermeket – mondta a Blikknek Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke.

– Ám tévesnek ítéljük, hogy a gazdasági szakemberek pusztán a gyermekek számából indulnak ki: ha sok a gyerek, akkor sok lesz a járulékfizető.

Én meg azt mondom, nem ettől függ a társadalom teherbíró képessége, hanem attól, hogy mire képes az új generáció. Banálisan fogalmazva, inkább legyen négymillió okos, mint tízmillió tanulatlan – vélekedett a szervezet elnöke, aki szerint Luxemburgban sem azért magas a nyugdíj, mert olyan sokan vannak, hanem mert a gazdaságuk versenyképes, magas a termelékenység. – Idehaza is a megfelelő képzésre kellene a hangsúlyt fektetni, nem a gyermekek számára.