Eltűntek Karikó Katalin ügynökaktái
Sötét játékot űznek a hős magyar kutatóval ▶ Az adatbázisban szerepel a tudós, ám a nevéhez kapcsolódó dossziékra nincs találat
MAGYARORSZÁG — Sokkolta a magyar közvéleményt a májusi hír, miszerint a koronavírus elleni küzdelem egyik fő alakját, az mRNS-alapú Pfizer-vakcinát kutatótársaival együtt kifejlesztő Karikó Katalint 43 évvel ezelőtt beszervezte a magyar állambiztonság kémelhárítással foglalkozó, III/II-es részlege. Mivel ilyen méltatlan körülmények között, Bálint László történész 2017-es könyvéből kiragadva derült fény a világhírű tudós múltjára, adódik a kérdés: visszaélhetett-e valaki a rendszerváltás idején megsemmisült, illetve eltűnt állambiztonsági iratokkal? Az eset ismét rávilágított: mivel a rendszerváltás után Magyarországon nem hozták nyilvánosságra az állambiztonság ügynökaktáit, a részinformációk kiszivárgása bármelyik hírességünk életművére árnyékot vethet.
Jelentések
Karikó rögtön elismerte beszervezése tényét. – Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam – nyilatkozta a tudós, hozzátéve: ezzel lezártnak tekinti ezt az ügyet.
A Blikk most újabb adalékokra bukkant egy 2009-ben publ i k á lt t a nu l má ny ba n , amelyet a Hódmezővásárhely önkormányzata által fenntartott Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ részére készítettek. A beszámoló a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségének 1956 és 1989 közötti tevékenységét vizsgálta. Karikó nem dolgozott ennek a részlegnek, de a beszámoló III. kötetének 13. számú melléklete kitekint egész Csongrád megyére. Emiatt bukkanhatunk az ebben az időszakban Szegeden dolgozó Karikó Katalin nevére. A kötet táblázata a „Lengyel Zsolt” fedőnevű Karikónál éves és féléves jelentéseket említ. A tanulmány azonban nem az eredeti dokumentumok másolatát, csak azok leiratát tartalmazza, ráadásul Karikó ügynöki státuszból való kizárásának dátuma hibásan szerepel, az 1978-as beszervezésnél korábbi, 1971-es időpontként.
Hol a bizonyíték?
A kommunista hatalom hálózati anyagait őrző Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz lapunknak elmondta: már nem rendelkeznek több adattal Karikóról, mint ami nyilvánosságra került. Csakhogy az ÁSZTL számítógépes adatbázisában szerepel Karikó neve, ami viszont a nevéhez kapcsolódó dossziékra nem ad ki találatokat. Vagyis a tudós neve ott volt egyes iratokban, ám azok talán már nincsenek meg a levéltárban.
– Karikó Katalin adatai azért szerepelnek az adatbázisban, mert van róla adatunk, ez a bizonyos 6-os karton, illetve azok a Csongrád megyei állambiztonsági jelentések, melyek a pi
hentetését tanúsítják. Ezeket eg yébként Bálint László is publikálta már. Dosszié azonban nem köthető a nevéhez, sem róla szóló (beszervezési), sem általa esetlegesen adott jelentéseket tartalmazó (munka)dossziéról nincs tudomásunk és nincs ilyenre vonatkozó információnk – közölte Cseh Gergő Bendegúz, aki szerint a Karikó nevét tartalmazó 6-os kar ton csak eg y rossz minőségű mikrofilmmásolatban maradt fenn, amin nem olvasható ki eg yetlen akta száma se.
Miért nincs meg?
Megkérdeztük az állambiztonsági téma egyik szakértőjét, a történész neve elhallgatását kérve elmondta: a 2009-es tanulmányban a Karikó neve mellett olvasható „éves jelentés, féléves jelentés” fordulat valójában arra utal, amit az állambiztonság azon részlege készített, amely a Karikó nevét tartalmazó nyilvántartást vezette. A Blikknek nyilatkozó szakember szerint ezeknek a jelentéseknek az elkészítése nem a hálózati személy feladat volt, és maga az, hogy felkerült a listára, nem feltétlen azonos azzal, hogy jelentett is az illető. A történész szerint az, hogy Karikó az Á SZ T adatbázi sába n szere - pel, ám a nevéhez kapcsolódó dossziékat nem lehet megtaláni, nem feltétlen jelenti azt, hogy eltüntették azokat. Nem kizárt, hogy azért került be a neve abba a rendszerbe, mert valaki róla jelentett.