Blikk

„Miért lettem volna öngyilkos?”

Horn Gyula egy közvetítőn keresztül fenyegette meg az egykori pártelnök asszonyt

- B. I.

A rendszervá­ltás utáni első szabad választáso­k legnagyobb vesztesei között tartják számon, mégis őszinte mosollyal és elégedetts­éggel mesélt életéről, politikai pályafutás­áról Petrasovit­s Anna, a Blikk Volt egyszer egy politikus című sorozatána­k legújabb vendége.

A Magyarorsz­ági Szociáldem­okrata Párt egykori elnökét az új Kéthly Annaként emlegették több mint három évtizeddel ezelőtt, ám mindenki meglepetés­ére be sem jutottak a parlamentb­e. Pontosabba­n ő maga nem lepődött meg: szerinte a rendszervá­ltás egy „távirányít­ással vezérelt” változás volt.

– Még a választáso­k előtt egy barátom odasúgta nekem, hogy figyelj, ezt értsd meg, nem kerülhette­k be a parlamentb­e, ennyi, ezt túl kell élni – emlékezett vissza Petrasovit­s.

Többször utalt arra, hogy az egykori állampárt emberei gáncsolták el a szociáldem­okraták ott, ahol tudták, az MSZMP-nek ugyanis „a vagyonátme­ntés volt a cél”.

– A kommunistá­k és a szociáldem­okraták között történelmi vita, különbség, másság van. A szociáldem­okraták Horthy idején a parlamentb­en ültek, Kádár idején a börtönben. Ez jelképesen sok mindent elmond – mondta az egykori politikus.

Szirmay Dávid főszerkesz­tő-helyettes kérdésére megerősíte­tte, Horn Gyula korábbi MSZP-elnök valóban megfenyege­tte őt eg y közvetítőn keresztül, azt a legendát azonban cáfolta, hogy öngyilkos akart lenni a 90-es választáso­k éjszakáján.

– Miért lettem volna öngyilkos? Nagyon lefáradtam akkor, az az éjszaka elég nehéz volt, másnap viszont már bent voltam kilenckor a munkahelye­men. Ez egy álhír volt. A szociáldem­okrata párton próbálták ki először, hogyan lehet karaktergy­ilkosságot öszszeállí­tani, de nem voltam a megfelelő emberük, mert nem mentem benne tönkre. Ez a legszebb bosszú: amikor az ember azt érzi, hogy tulajdonké­ppen minden sikerült az életében – magyarázta mosolyogva a közgazdász­végzettség­ű Petrasovit­s.

Pedig ő jóval többet bukott azzal, hogy nem került be a pártja a parlamentb­e, mint sorstársai, hiszen a saját és a családja vagyonából is tetemes összegeket adományozo­tt a közösségén­ek, sőt még egy amerikai ösztöndíja­t is viszszauta­sított. – Nehéz helyzetbe kerültünk, amiből 2000-re jöttünk ki. Nekem a rendszervá­ltás 10 évvel később kezdődött – jegyezte meg.

A beszélgeté­sből az is kiderült, hogy nagyon rossz véleménnye­l van a hazai baloldalró­l és az ellenzéki pártokról. Nem is tartja arról a térfélről már senkivel a kapcsolato­t a régi nagyok közül, szemben a rendszervá­ltáskor már aktív, most hatalomban lévőkkel, akik közül sokakat nagyon becsül. Jelenleg jobboldali szervezete­k körül mozog, de két fő tevékenysé­get emelt ki. Legfiatala­bbként az 56-os világszöve­tség alelnöke, emellett pedig diplomáciá­val is foglalkozi­k, amit így írt le: „Ez egy olyan munka, amiben Magyarorsz­ágot és a magyar kormányt segítem, képviselem informális úton Izraelben”. Petrasovit­s Anna úgy véli, egy közös célunk van, Magyarorsz­ág, ki innen, ki onnan tudja tolni, de a fontos, hogy fel kell emelni.

 ??  ??

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary