Tollal indították be a holdkomp motorját
Buzz Aldrin váratlan ötlete a világhírű legénység életét menthette meg
HOUSTON — Történelmi pillanat: napra pontosan 52 évvel ezelőtt az Apollo–11 kompja, a Sas leszállt a Holdra, és két amerikai űrhajós, Neil Armstrong és Buzz Aldrin kilépett égi kísérőnk felszínére. A nagy pillanatnak a Blikk tíz érdekességgel állít emléket.
1. Lopott tervek
Az űrruha terveivel két céget bíztak meg, vitájuk sikertelenséghez vezetett, ám amikor a pályázatot később újra kiírták, az International Latex Corporation közben nyugdíjba lépő dolgozói betörtek korábbi munkahelyükre, ellopták a régi terveket és azokat felújítva elnyerték a gyártási jogot.
2. Ajándéktárgyak
Hihetetlen vagy sem, egyetlen társaság sem vállalta az űrhajósok biztosítását, csak emelt áron, amelyet a három asztronauta nem engedhetett meg magának. Ezért Neil Armstrong (kis képünkön balról), Michael Collins és Buzz Aldrin szuvenírokat gyártott és írt alá, hogy a családtagok pénzzé tehessék azokat.
3. 120 centis lépés
A Holdra szálló hősök a Sas fedélzetén jutottak el az égitestre, Armstrong kilépésekor hangzott el a híres mondat: „Kis lépés ez az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.” Nos, az apró lépés összesen 120 centiméteres volt, ugyanis a leszállóegység teleszkópjai szinte be sem nyomódtak landoláskor, így Armstrongnak ezt a távolságot kellett megtennie elsőre.
4. Mentő eszköz
Aldrin visszatérésekor, hatalmas csomagjával letört egy kapcsolót, amely az indításkor fontos áramkört szabályozta, nélküle nem tudák elindítani a motort. Míg Houstonban a tudósok azon törték a fejüket, hogyan kerülhetnék meg az áramkört és juttathatnák vissza az Apollóra az embereiket, Aldrin egy tollal pótolta a letört fogantyút és beindította a gépet.
5. Eldőlt a zászló
Az amerikaiak számára hazafias pillanat, amikor a Holdon kifeszített csillagos-sávos lobogójuk mellett feszít az űrhajósuk, ám hányan tudják, mi történt a zászlóval az űrhajósok távozása után? Nos, Aldrin később elárulta, hogy a szimbólum gyors véget ért, látta, hogy amint elindították a kompot, a zászló kidőlt és elsodródott.
6. Kőbe vésve
Számtalan apró emlék őrzi a Hold felszínére elsőként lépő három asztronauta nevét. Talán a legérdekesebb azonban az a Holdról hozott ásvány, amely vezetéknevük első betűiből kialakított mozaikszó formájában az armalcolit nevet kapta.
6. Órát vitt magával
A NASA az expedíció előtt három neves svájci óragyártótól, a Breitlingtől, az Omegától és a Rolextől kért órákat, hogy eldöntse, melyik modellel látja el űrhajósait. A szigorú teszteken egyedül az Omega jelöltje, az eredetileg autóversenyzőknek szánt Speedmaster ment át. A Holdon csak Aldrin viselt órát, ám a gyártó azóta is ezzel hirdeti modelljét.
7. Hold-nátha
Az égitesten sétáló Aldrinék űrruháját belepte a Hold pora. Az űrhajósok először arra csodálkoztak rá, hogy a kompba érve a négymilliárd éves por erősen szaglott, később viszont egyéb gondokat is okozott: fájni kezdett a torkuk és könnyeztek. Ezt a jelenséget nevezték Hold-náthának, amelyet a por magas szilikáttartalma okozhat.
8. Karantén
Armstrong, Aldrin és Collins a visszatérés után a Csendesóceánban landolt. A helyszínen
várakozó USS Hornet anyahajó vette őket a fedélzetére, három hétre karanténba kerültek egy fémkapszulában.
9. Bedöntötte a riválist
Az Egyesült Államok 13 év alatt 19,5 milliárd dollárt (5800 milliárd forintot) költött az Apollo-programra. A szuperhatalmak közötti űrversenynek és az abba ölt őrült összegeknek sokak szerint fontos szerepe volt a Szovjetunió összeomlásában.
10. Nem hitték el
Máig tartja magát az összeesküvés-elmélet, amely szerint soha nem járt ember a Holdon. A felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ugyanakkor a nagy rivális Szovjetunió sohasem kételkedett a holdra szállás valódiságában.