Így maradhat fitt 40 felett is!
Évente akár 1 kiló súlytöbbletet is felszedhetünk ▶ Bizonyos kor felett fontos az alvás is, nemcsak a mozgás és az étkezés
40 éves kor felett – sőt talán 35 éves kor után is tapasztalható – sok minden már nem olyan természetes, mint a húszas éveinkben volt. Bizonyos dolgok sokkal nehezebben mennek, mint például a fogyás, a reggeli készülődés vagy az arcunk üdén tartása. Bizony sokkal jobban oda kell figyeljünk magunkra, hiszen ami fiatalon megengedett volt, az az évek múlásával komoly következményekkel járhat. Itt van például a testsúlyunk, amely felnőttkorban sem állandó.
– Úgynevezett élettani testsúlygyarapodással számolnunk kell. Ennek megengedett mértéke korábban mintegy évi 0,3 kg, napjainkban 0,5-1,0 kg is lehet. Ez azt jelenti, hogy 20 év alatt feljöhet akár 10-20 kg többlet is – figyelmeztet dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke. – 65 év felett viszont általában elkezd lassan csökkenni a testsúly. Tehát ha 40 táján nincs jelentős többletsúlyunk, nagyon fontos a súlytartás, azaz megtartani hosszú távon a kedvező állapotot. Akinek
viszont a
40-es éveire jelentősen gyarapodott a súlya, érdemes mielőbb megfelelő ütemben normalizálni a helyzetet, mert ha még 50 éves kor előtt sikerül leadni a többletet, lényegesen megnő az egészségben eltöltött életévek száma.
Külső tényezők
A felnőttkorral a gyakorlatban csökken a fizikai aktivitás, nő a napi élettel járó stressz, amit sokan étkezéssel vezetnek le, amely lassú súlygyarapodást idézhet elő. Nem is veszszük észre a napi 100-200 kcal többletet az étkezésünkben, viszont az összeadódva hoszszú távon jelentős többletsúlyt eredményezhet. A súlygyarapodást az életmóddal járó változások mellett előidézhetik életmódbeli, magatartásbeli változások, de lehet genetikai, endokrin vagy központi idegrendszeri alapjai is. Egy-egy felnőttkorra kialakult krónikus betegség is súlyosbíthatja a testsúlyproblémát. Külső környezetünk is hatással van ránk: mennyire vagyunk kitéve káros hatásoknak, például a környezetszennyezésből adódóan, vagy akár a lépten-nyomon étkezésre buzdító reklámok miatt. De a közvetlen környezetünk, családunk, barátaink szokásai is jelentősen hathatnak ránk akár kedvező vagy kedvezőtlen mintaként.
Mit tehetünk?
Sajnos a péndémia sem segített a helyzeten: minden eddiginél többen dolgoztak – és dolgoznak a mai napig – otthonról, ezzel együtt a munkába járás is lecsökkent, így az a minimális mozgás is eltűnt az életünkből.
– Tudatosan kell arra törekedjünk, hogy a legegyszerűbb,
egész testet megmozgató mozgásformát, a gyaloglást ne felejtsük el gyakorolni, és napi közlekedésünkben, vagy akár a kora reggeli vagy esti órákban rendszeresen alkalmazzuk – tanácsolja a szakember. – És az sem mindegy, hogy mennyit, mikor, milyen módon étkezünk. Az egy étkezésre történő jelentős mennyiségű fogyasztás ugyanolyan káros, mint a túl gyakran történő, és így folyamatos nassoláshoz vezető táplálkozás.
Ezenfelül óvatosnak kell lenni a manapság divatos táplálékkiegészítőkkel vagy az alkoholfogyasztással is, hiszen kalóriafelvételt illetően, sőt a zsírok beépülésében is jelentős szerepe van. A rendszertelen életmód, a kevés vagy nem megfelelő időben történő, megszakított vagy nem pihentető alvás is súlygyarapodást okozhat.
– A krónikus, káros stressz pedig akár többletkalória felvétele nélkül is okozhat súlygyarapodást. Tehát mindezek kiküszöbölésével, vagy legalább csökkentésével eredményt érhetünk el normál testsúlyunk megtartásában – teszi hozzá dr. Halmy Eszter.