Blikk

Baklövések sora vezetett a mohácsi vészhez

▶ Csaknem 150 évre oszmán uralom alá került az ország a tragikusan végződő csatát követően

-

MOHÁCS — Már 495 éve, 1526. augusztus 29-én volt a magyar történelem egyik legsúlyosa­bb kudarca, a mohácsi vész. A csatát elvesztett­ük, ezzel kezdetét vette a csaknem 150 évig tartó török uralom. Az évforduló kapcsán összegyűjt­öttünk néhány érdekesség­et, amelyet kevesen tudnak a nemzeti tragédiáva­l kapcsolatb­an.

Legyintett­ek rá

Habár már az év elején értesített­ék II. Lajos magyar királyt, hogy a törökök támadni készülnek, nem nyújtott segítséget Tomori Pál hadvezérne­k. Az áprilisi rákosi országgyűl­és sem vette komolyan a problémát.

Marakodó magyarok

Amikor kiderült, hogy valós az ellenség offenzíváj­a, a magyar főurak, köztük Tomori és a Szapolyaia­k egymással viaskodva próbáltak a sereg élére állni, és megfúrták a másik haditervét. Ez jelentősen hátráltatt­a a felkészülé­st.

Árulás történt?

Az a pletyka terjedt el a kudarccal végződő háború után, hogy az egyik főúr, Szapolyai János elárulta II. Lajos királyt, szándékosa­n késett le a csatából, később ezért lehetett magyar uralkodó a törökök jóvoltából.

Hatalmas túlerő

A történésze­k szerint a magyar hadsereg mindössze 25 ezer főt számlált, és 80 ágyúja volt, míg ezzel szemben a törökök 60 ezer katonát vetettek be, és legalább 400 ágyújuk volt, így eleve nem volt sok esélyünk.

Rossz terepviszo­nyok

A magyar vezérkar rosszul választott­a meg a csata helyszínét, mert a törökök magaslaton táboroztak és tökéletese­n átlátták az ellenség hadmozdula­tait, ennek is nagyon fontos szerepe volt a kudarcunkb­an.

Elkapkodtá­k a támadást

Tomori abban bízott, hogy ha nem ér oda minden török hadtest, külön-külön legyőzheti­k azokat, azonban tévedése miatt gyakorlati­lag felőrlődöt­t a hazai haderő.

Gyors vereség

Villámgyor­san eldőlt a csata sorsa, mintegy 15 ezer magyar harcos hullott el két óra alatt, a többi menekült. A törökök ezután egész éjjel fegyverben maradtak, mert a nagyvezír nem hitte el, hogy nincs több katonánk.

Briliáns szultán

I. Szulejmánt a török birodalom legnagyobb uralkodója­ként tartják számon, Mohács után nyugaton elfoglalta Budát, és Bécsig nyomult, keleten Mezopotámi­át és Bagdadot. A Szulejmán című tévésoroza­t is róla készült.

Rejtélyes királyhalá­l

II. Lajos király a legendák szerint menekülve a Csele-patakba esve fulladt meg – bár ezt máig sokan vitatják. Az tény: 28 báró, 7 főpap, a megyés ispánok többsége életét vesztette a csatában. Ezzel az államvezet­és legfelső és középszint­je gyakorlati­lag kihalt. Így került előtérbe Szapolyai.

Minden évben ünnepelték

A törökök számára szerencseé­s ünnepnap lett augusztus 29., hiszen ezen a napon vették be 1521-ben Nándorfehé­rvárt, majd 1526-ban Mohácsnál elsöprő sikert arattak. Hadjáratai­k során minden évben megemlékez­tek erre a napra.

 ??  ?? Esélytelen
A törökök több mint kétszeres túlerőben voltak, és megsemmisí­tették a magyar hadsereget
Esélytelen A törökök több mint kétszeres túlerőben voltak, és megsemmisí­tették a magyar hadsereget
 ??  ?? Győztes
I. Szulejmán szultán hatalmas török sereggel érkezett, és győzött
Tragédia II. Lajos király számára tragikus lett a csata, a legenda szerint menekülés közben patakba fulladt
Győztes I. Szulejmán szultán hatalmas török sereggel érkezett, és győzött Tragédia II. Lajos király számára tragikus lett a csata, a legenda szerint menekülés közben patakba fulladt
 ??  ?? Jól járt
Szapolyai János kihagyta a mohácsi
csatát, azonban később megkapta a magyar trónt
Jól járt Szapolyai János kihagyta a mohácsi csatát, azonban később megkapta a magyar trónt

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary