Alvási bénulás: ijedtséget válthat ki, de ártalmatlan
Az alvási bénulás (más néven alvási paralízis) közvetlenül elalvás előtt vagy felébredéskor jelentkezik, és legfeljebb egy-két percig tart. A teljes lakosság körében körülbelül 8 százalékot érint, de diákok és pszichiátriai betegek között magasabb, 30 százalék körüli az arány. Az érintett csak a szemizmait tudja mozgatni, így még beszélni sem képes. Gyakran kíséri félelemérzet, társulhatnak hozzá hallucinációk (lidércnyomás) vagy testen kívüli élmények. Előfordulhat egészséges személyeknél is, vagy kapcsolódhat alvási rendellenességekhez, de a migrén tünete is lehet. Az álom alatti alacsony vérnyomással magyarázzák. Egy másik oka az, hogy a REM-alvás idejére a szervezet ideiglenesen lebénítja a vázizmokat az alvajárás és az alvabeszélés elkerülése érdekében, és ez a felriadás után is hat.
Az alvási bénulás kialakulásának kockázatát, gyakoriságát az alábbiak segíthetnek csökkenteni:
Válasszuk ki a megfelelő alvási helyzetet: ne aludjunk a hátunkon. Ebben a helyzetben a leggyakoribb az alvásbénulás.
Tartsuk be a megfelelő alvási higiéniát: kerüljünk mindent, ami nyugtalanná teheti az alvást. Kerüljük például a koffeines, alkohol italok túlzott fogyasztását.
Kerüljük a stresszt: a jóga vagy a meditáció segít lazítani lefekvés előtt.