A szenvedély regénye és mozija
Szenvedélyes alkotás a Lady Chatterley szeretője, D. H. Lawrence könyve. Az író az ösztönök felszabadításában, az érzelmek, érzékek szabadjára engedésében, a szerelemben és a gyöngédségben véli megtalálni az orvosságot a modern társadalom bajaira.
Férfi és nő kapcsolatának kendőzetlen bemutatásával, a nemiség elemzésével és bizonyos szavak használatával az író megsértette a korabeli közfelfogást. Szerinte ugyanis a civilizált ember élete és beszéde szoros összefüggésben van egymással. Aki a szerelmet fel akarja szabadítani, annak fel kell szabadítania a szerelemre vonatkozó szavakat is. Úgy vélte, amíg az emberek nem tanulják meg nevükön nevezni a dolgokat, addig az életük sem lehet természetes. Aligha véletlen, hogy regényét pornográf irodalomként tartották számon, és mint ilyen, sokáig indexen volt, csak kalózkiadásokban volt olvasható. Legalább ilyen súllyal esett latba, hogy a történet az arisztokrata házaspár és a társadalmi rangban alattuk álló személy szerelmi háromszögéről szólt. Igaz, a házastársi kötelességének teljesítésére képtelen férj maga jogosította fel nejét a kalandozásra, ám arra aligha gondolt, hogy a nép gyermeke, az erőtől duzzadó vadőr akad horogra.
D. H. Lawrence regényét többször is megfilmesítették. A tucatnyi filmváltozat közül az elsőt a francia Marc Allegretkészítette1959-ben,DanielleDarrieux-vel, Leo Glenn-nel és Erno Crisával a főszerepben. Mint az évszámból is kiderül, a kendőzetlen valóság bemutatására még várni kellett, a történet ekkor megmaradt romantikus tanmesének.
A Just Jaeckin rendezte 1981-es változat az erotika diadala, a lágy szexfilmek kiemelkedő darabja. A női főszerepet Sylvia Kristel játszotta. Emmanuelle-ként vonult be a műfaj történetébe, és kiemelkedő szerepet játszott annak népszerűsítésében. A filmen fölösleges számon kérni Lawrence regényének mélységét, az érdektől, kötöttségtől mentes testi kapcsolat érzelmeket felszabadító hatásának és az elgépiesedett világ elleni tiltakozásnak érzékeltetését. A rendezőt az egészséges vágyak elszabadulása és kendőzetlen bemutatása érdekelte, minden alkalmat megragadott, hogy a női és a férfi testet egymásba gabalyítsa. Mindezt jó ízléssel, vágyat ébresztő módon.
A majd' húsz évvel későbbi újabb feldolgozás is ezt az utat követi, a címszerepben Shauna O’Briennel. A Lady Chatterley szeretőinek vajmi kevés köze van azonban az eredeti műhöz, inkább szabados szellemisége rokonítja a húszas évek felkavaró irodalmával. A hatrészes amerikai sorozat hangvétele annyira lírikus és érzéki, amennyire az eredeti lady is szerette volna: az egyéniség megvalósításáig a szexualitáson át vezet az út. A mai, kaliforniai Lady Chatterley gazdag, unatkozó hölgy, aki kéziratot talál, amely homályos szexnovellákat rejt. Barátainak kell kibogoznia a történeteket és a szereplők közötti bonyolult kapcsolatokat, miközben valamennyiük fantáziája beindul.