Így puskáznak a politikusok
▶ Gyurcsánynak pár szó és nyíl segít, Orbán Viktor hol felolvas, hol improvizál
BUDAPEST — Nem kell kutatás ahhoz, hogy tudjuk, hazánkban talán még egy üzletlánc hátsó parkolójában parfümöt kínáló árusban is többen bíznak meg, mint a politikusokban. Ezt a honatyáink – különösen a választások közeledtével – lehengerlő szónoklatokkal próbálják kompenzálni.
A beszédeik kulisszatitkait ritkán fedik fel, Vágó István azonban pár napja megosztotta pártja elnöke, Gyurcsány Ferenc egyik félórás előadásának vázlatát, ami gyakorlatilag néhány olvashatatlan szóból és pár nyílból állt. A DK vezetője erről lapunknak azt mondta, csak elvétve beszél papírból, szöveget olvasva.
– Nincs beszédíróm, fontosabb beszédek előtt viszont akár több nappal azon jár az agyam, hogy milyen stílusban, mit mondjak, mi legyen a legfontosabb mondat a beszédemben. Erről általában a beszéd elmondásának napján egy ahhoz hasonló vázlatot készítek, mint amit Vágó István osztott meg a Facebookoldalán. Ezekben a jegyzetekben általában csak szavak szerepelnek, amikből már tudom, hogy mit, milyen sorrendben szeretnék mondani – mondta Gyurcsány.
Szerettük volna megfejteni, mégis mit jelentenek a sajátos „hieroglifák”, de nem jártunk sikerrel.
– A jegyzetek készítésénél már hozzászoktam a titkosíráshoz, így azt nem árulhatom el, hogy pontosan mit írtam a Facebookon megosztott papírra, a jegyzet megfejtését a Blikk olvasóira bízom – jegyezte meg mosolyogva.
De vajon hogyan készül a többi politikus? Ennek jártunk utána.
A KDNP frakcióvezetője már három évtizede van a politikai pályán, de még manapság sem csak a rutinjára támaszkodik, hisz minden megszólalását komoly felkészülés előzi meg.
– Általában rövid, vázlatpontokba szedett, lényegre törő jegyzetet készítek magamnak, amelyet egyfajta sorvezetőként használok, amenynyiben mondandóm szerteágazó témákat ölel fel, vagy ha gondolataim előadását tömören, szűkre szabott időkeretben kell megtartani. Szívesen idézem tudósok, filozófusok, irodalmárok bölcsességeit és gyakran alkalmazok bibliai utalásokat is – mondta lapunknak Simicskó István. A Jobbik elnöke csípős, sokszor vehemens parlamenti felszólalásaival ért el sikereket a közösségi oldalakon.
Jakab Péternek szintén nincs beszédírója, általában a felszólalás előtti napon vagy aznap gondolja át, miről szeretne beszélni a T. Házban.
– A felszólaláshoz egy apró jegyzetet készítek – ezt szoktam a kezemben tartani a parlamentben –, beszédet ugyanakkor sosem olvasok, azt fejből mondom, gyakran improvizálva, igazodva a fideszes válaszokhoz – mondta.
Nagy István agrárminiszter számtalan rendezvényen, átadáson szokott beszédet mondani, amire a felkészülés úgy zajlik, hogy a látogatás előtt kollégái segítségével tájékozódik a helyi helyzetről, és napról napra frissíti az agráriumot érintő tudását.
– Egy beszéd akkor lesz igazán élő és ható, ha ott helyben a közösséget foglalkoztató kérdésekre, érzésekre reflektálok. Az adott eseménytől és a közönségtől függ, hogy mennyire támaszkodom a leírt szövegemre. Sokszor hívnak szakmai előadást tartani, ahol elengedhetetlen a pontos számadatok ismertetése, ilyenkor pedig célszerűbb, ha a papírt hívom segítségül, de inkább sorvezetőül szolgál – mondta a fideszes miniszter.
Az MSZP női társelnöke pártja egyik arca, az előválasztási kampányban emellett még többször kell szerepelnie tévében, nagy rendezvényeken vagy éppen kis utcafórumon.
– Van, akinek ez ösztönből megy, talán közéjük tartozik Gyurcsány és én is, és vannak olyanok, akiknek sokkal tovább kell gyakorolniuk ahhoz, hogy a nyílt politikai beszédet elsajátítsák. Állandóan zakatol az agyam, olykor hajszárítás vagy fürdés, főzés közben jön a gondolat, hirtelen összeáll, hogyan mondjam el – osztotta meg titkait Kunhalmi Ágnes.