Visszakapom a régi férjem
▶Orvosai már lemondtak a zenészről, felesége azonban egy pillanatig sem
BUDAPEST — Két agyvérzés, két életmentő és egy korrekciós koponyaműtét. Harmincnyolc hónap kórházi kezelés. Lerch István mégis újra mosolyog. A legendás zenész párja, Enikő napi huszonnégy órában gondoskodik róla.
A XXI. században ódivatú kifejezésnek hat a sírig tartó szerelem, de az övék ilyen. Enikő, ez a hihetetlenül kemény, határozott nő 1990-ben ismerkedett meg Istvánnal, akihez négy év múlva ment feleségül. Rajongásig szerették egymást, és a csinos asszony tökéletes hátteret biztosított ahhoz, hogy a férje alkothasson.
És Lerch István folyamatosan alkotott, gyönyörű dalokat, amelyek méltán kerültek a magyar rockzene legnagyobb slágerei közé. Egészen addig, amíg négy éve a betegség ágynak nem döntötte. Tavaly tavasz óta Enikő otthon ápolja.
– Ha jól van, akkor szinte boldogok vagyunk. Ha nem is úgy, mint azelőtt, de mégis együtt vagyunk, egymásra figyelünk, és ez a legfontosabb. Ha jól érzi magát, és nincsenek fájdalmai, akkor néha olyan, mintha visszakaptam volna régi énjét. Újra előjön belőle az a kedves, bohém, imádni való férfi, akibe annak idején beleszerettem. Nem könnyű ez, napi huszonnégy órában odafigyelni rá, mert kiszolgáltatott, és mert segítségre szorul. Furcsa, amit most mondok, de engem igazából már semmi nem érdekel a világból, csak ő, s hogy segítsek neki, ha kell, akár csak egy simogatással… – mondta a Blikknek felesége, Enikő.
Lerch István négy éve kapott agyvérzést. Szirénázó mentő életveszélyes állapotban vitte kórházba, ám ott bent nem javult, hanem rosszabbodott az állapota. Újabb agyvérzésen esett át. Két életmentő és egy korrekciós koponyaműtét próbálta megmenteni a legendás zenészt, ám az orvosok is lemondtak róla. Aztán mintha valami „Angyal lány” segítené, akiről oly gyönyörűségesen énekelt, egyre jobban lett, és láss csodát, harmincnyolc hónap kórházban eltöltött időszak után hazaengedték.
– István tisztában van mindennel – folytatta Enikő. – Pontosan tudja, mi történt és történik vele, körülötte. Néha nézem az arcát, és bár a beszédkészségén még nagyon sokat kell javítani, de látom rajta az érzelmet, az örömöt és a bánatot is. Még arra is képes, hogy a maga módján viccelődjön… Mintha csak ő akarná tartani bennem a lelket és nem fordítva. Rengeteget segít az a gyógytornász, aki jó ideje jár hozzánk. Mindennap megmozgatja Istvánt, és nemcsak a testét, talán a lelkét is. Előfordul, hogy együtt nézzük a tévét, vagy kiviszem őt a kertbe, és hallgatjuk a madarakat, csendben, egymásba kapaszkodva.