Elhunyt Belmondo, a legsármosabb zsivány
▶ 27 évesen lett világhírű, miután eljátszotta a Kifulladásig című film főszerepét
88 éves korában meghalt a francia film egyik legnagyobb csillaga. JeanPaul Belmondo neve az európai filmművészetben korszakot jelöl, amely a francia új hullámmal kezdődött, és amelynek a színész egyik ikonikus alakja lett. A 27 éves Belmondo 1960-ban játszotta el Jean-Luc Godard Kifulladásig című filmjének főszerepét, és egy csapásra világhírű lett. Ugyanebben az évben Olaszországban az Egy aszony meg a lánya című klasszikusban alakított emlékezeteset. Az évtized további részében a művészi alkotások mellett kalandfilmekben is szerepet kapott, és idővel könnyedebb produkciók alkották életművének nagyobb részét. A Profi, A nagy zsákmány, a Betörés vagy A félelem a város felett az európai akciófilmek klasszikusai lettek.
1970-ben, a Borsalinóban játszott együtt a korszak másik nagy francia férfi sztárjával, Alain Delonnal, és kettősük bombasiker lett, a két színész pedig sírig tartó barátságot kötött. Utánozhatatlan sármja, zsivány mosolya a nők kedvencévé tette, ideális volt hősszerepekre, de szomorú bohócként, komédiásként és kíméletlen gengszterként is hiteles volt. Legnagyobb színészi erénye ugyanis a természetesség volt.
Művészcsaládba született Párizsban, édesapja, Paul szobrászművész volt, édesanyja, Madeleine ReinaudRichard festő. Jean-Paul gyerekként bohóc akart lenni, de már gyerekként sokat verekedett, orra egy ilyen sulibunyóban tört el, karakteressé téve vonásait. Imádott focizni és bokszolni, atletikus képességeinek jó hasznát vette az akciófilmekben: híres volt arról, hogy kaszkadőr nélkül vette fel a veszélyes jeleneteket.
Pályája második felében sokat bírálták, amiért művészi filmek helyett kasszasikerekben szerepelt.
– Amikor egy művész sikeres, rásütik a bélyeget, hogy a könnyebb utat választotta, nem vállal kockázatot. De ha ilyen könnyű lenne megtölteni a mozikat, a filmvilág sokkal jobb helyzetben lenne. Nem hiszem, hogy ilyen sokáig reflektorfényben maradtam volna, ha szemetet csinálok. A nézők nem hülyék – nyilatkozta Belmondo öntudatosan.
2001-ben sztrókot kapott, nyolc évig nem állt kamera elé, de a betegséget is legyőzte, és az Egy ember és kutyája című filmben még egyszer utoljára visszatért.