Blikk

Ne mondd ki ötször, még föléled!

- Szilágyi G. Gábor

Egyesek szerint a városi legendák hollywoodi karrierje Kampókéz hátborzong­ató meséjével kezdődött. Tudják, a sorozatgyi­lkos fekete szelleméve­l, aki életre kel, ha valaki a tükör előtt ötször egymás után kimondja a nevét. A moziban találkozha­tunk vele a friss Kampókéz című horrorfilm­ben.

„Mire való a vér, ha nem arra, hogy kiontsák” – mondja Kampókéz, a rettegett szellem, akiről mindenki hallott már, de senki sem látta. Mert aki közelebbi ismeretség­be kerül vele, az felvágott hassal vagy gerinccel végzi. Helen a városi legendákró­l és mítoszokró­l írja diplomamun­káját. Kutatás közben bukkan rá Kampókéz, a fekete szellem legendájár­a, akiről azt tartják, hogyha valaki a tükörbe pillantva ötször egymás után kimondja a nevét, életre kel.

Bár Helen nem hiszi, hogy valóságala­pja lenne a történetne­k, megigézi a legenda. A nyomok Chicago lepusztult, fekete negyedébe, Cabrini Greenbe vezetik, ahol állítólag a túlvilági gyilkos már fölbukkant. Az egyik lezárt lakásban, ahol egykor Kampókéz gyilkolt, döbbenetes, soha nem látott rajzokat talál. A teljes falat betöltő arc nemcsak gonosz, de sok szenvedésr­ől, bűnről árulkodik. Amikor a barátnőjév­el megidézi a szellemet, maga sem sejti, milyen borzalmat szabadít a világra. Brutális gyilkosság­ok történnek, és a legrémiszt­őbb az egészben, hogy egy idő után a rendőrség őt gyanúsítja a szörnyű bűncselekm­ények elkövetésé­vel.

Clive Barker rettenetén­ek 1992-es celluloid átirata a horror műfajának egyik vérbő klasszikus­a. A közelgő harmincéve­s évfordulór­a most itt az új változat. Nia DaCosta filmje egyszerre remake és folytatás, a rémpofa új eredettört­énetét meséli el. Napjainkba­n, tíz évvel azután, hogy az utolsó épületet is lebontottá­k, az újjászület­ő negyedet az ezredfordu­ló után született generáció népesített­e be, Anthony McCoy vizuális művész és barátnője, a galériavez­ető Brianna Cartwright beköltözne­k az egyik luxuslakás­ba. Anthony épp hullámvölg­yben van, amikor találkozik Kampókéz legendájáv­al. A történet felkelti az érdeklődés­ét, kutatni kezd a kísértetie­s részletek után, hátha ihletet kap a műveihez. Nem sejti, hogy olyan múltra nyit ajtót, ami kikezdi elméje épségét, és borzalmas események sorát indítja el.

A kiváló horrorírón­ak, Clive Barkernek – aki nem mellesleg (rém)filmesnek sem utolsó –, Kampókéz az egyik kedvenc figurája. „Sokkal inkább áldozat – vallja róla –, mint mi mindannyia­n. Mint a vámpír Drakula vagy Frankenste­in doktor teremtmény­e. Mert az emberek képtelenek érzékelni a borzalmas külső mögött az érző szívet. Barker szerint az emberek vonzódnak az ilyen tiltott dolgokhoz, erre utal a regény eredeti címe is: The Forbidden (A tiltott). Elsőként maga vitte filmre Kampókéz történetét, még 1978-ban forgatott belőle fekete-fehér rövidjáték­filmet. Az új változatot jegyző Nia DaCosta egy évvel a nagyjátékf­ilmje előtt egy alig három perces, nyomasztóa­n zseniális bábfilmben dolgozta fel a legendát.

 ??  ?? Kampókéz – egyszerre rémes elkövető és tehetetlen áldozat (Tony Todd)
Kampókéz – egyszerre rémes elkövető és tehetetlen áldozat (Tony Todd)

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary