Csak a csokért csattan a hitvesi csók?
▶ Az esküvőszervezőt is köti szervezéskor a támogatások határideje
BUDAPEST — Ásó, kapa, nagyharang! Vagy inkább ásó, kapa, csok? Az OTP egy idei felmérése eloszlatja szemünk elől a rózsaszín ködöt, leszállhatunk a földre, és új megvilágításba helyezhetjük a szerelmet. A kutatás eredményei szerint ugyanis főleg a támogatásért házasodik a magyar. A felmérésben részt vevő válaszadók 62 százaléka az állami kedvezmények miatt lépett frigyre. Bár az ifjú párok szerelmét sem kérdőjelezi meg senki, azt leszögezhetjük, hogy a hazánkban elérhető állami hozzájárulások miatt erősebb az elhatározásuk, hogy oltár elé is álljanak.
– Évről évre egyre többen kötnek házasságot – kezdte Mészáros Barbara esküvőszervező. – Bár egyébként is növekszik a frigyek száma, egyre több az olyan megkeresés is, hogy egy hónapon belül szervezzek meg egy esküvőt, mert jön a baba, vagy mert igénybe vennének bizonyos támogatásokat a párok. Míg tavaly szeptemberben 7 esküvőm volt, idén ez a szám 12-re nőtt – árulta el.
Vígh Zoltán és Víghné Cserpes Melinda tavaly házasodott össze. Mint a friss aszszony mondta, az ő frigyük szerelemből köttetett, de természetesen a támogatásokkal is számoltak.
– Az első házasok két évre szóló adókedvezményét igényeltük is, a csokra azonban nem voltunk jogosultak az alacsony bevételünk miatt. Ugyanakkor újra meg akarunk vele próbálkozni, akárcsak a babaváró hitellel, amint meglesz a férjem hároméves munkaviszonya – mondta Melinda.
A felmérés szerint a megkérdezett párok 9 százaléka tervez házasságot, nagy részük leginkább anyagi okokból. A házasságot tervezők 7 százaléka a babaváró, 15 százaléka a csok miatt, szintén 7 százalék pedig mindkettővel élni szeretne. A fennmaradó 33 százalék az egyéb kedvezményeket adta meg válaszában.
– Mi még nem házasodtunk össze, de elég kecsegtetőek az állami támogatások – vázolta fel a helyzetet Zsófia, akinek párjától gyermeke is született. Kisfiuk karácsonykor lesz egyéves. – A házasság is szóba jött, ami elengedhetetlen a kedvezmények igénybevételéhez. Természetesen nem csak emiatt lépnénk frigyre, nagyon szeretjük egymást – mosolygott Zsófi.
– A szerelmi házasság viszonylag új keletű dolog, régen csak a nagy vagyonnal rendelkező földesurak engedhették meg maguknak – mutatott rá Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus. – Annak idején bevett szokás volt, hogy a családi vagyon miatt a szülők döntöttek arról, gyermeküket kihez adják. Érzelemből a 20. században kezdtek házasodni az emberek.
Azóta a vagyont növelő körülmények többnyire csak megerősítik, előre hozzák a párok házasságról való döntését. Ezt persze ugyanúgy erősíthetik a szülők is, mondván, ha a gyerekek a kapcsolatukat komolyan gondolják, akkor most kell lépni – fejtette ki a szakértő.