Megmentette életüket az ima „Csodát tett velünk Ferenc pápa”
Tímea és Zsolt elkapta a koronavírust, és már lélegeztetőgépen voltak, de végül túlélték. A házaspár most Pesten fejezte ki háláját a szentatyának
BUDAPEST — Lépni nem lehetett tegnap a tömegtől az Andrássy úton, több tízezren akarták látni, hallani és a szívükkel érezni Ferenc pápát. Voltak, akik a halál torkából, lélegeztetőgépről tértek vissza az életbe, és Ferenc pápának adtak hálát az isteni könyörületért az augusztust idéző tikkasztó hőségben. Pedig a hajnal picit még csípős volt Szatmárnémetiben, Tímea és Zsolt mégsem bánta, hogy a kakasokkal együtt ébresztette őket az óra, boldogan ugrottak ki a paplan adta meleg ölelésből, hiszen tudták: dolguk van, olyan dolguk, amit hetek óta mindennél jobban várnak. Autójuk csak úgy falta a kilométereket, hamar megtették a többórás utat, elsők között érkeztek az Andrássy útra. A budapesti pápalátogatásnak egyetlen pillanatát sem akarták elmulasztani, életük egyik legfontosabb eseménye volt, hogy ilyen közelségből hallgathatják végig a Ferenc pápa által celebrált szentmisét.
Nem mondhatjuk, hogy Zsolték a legjobb helyet foglalták le maguknak az Oktogonnál, aránylag messze voltak a Hősök terétől, de a szívükben úgy érezték, ők is a téren állnak és szinte hozzájuk szólnak a szentatya szavai. – Mindig
is hívő emberek voltunk, a hit része volt a mindennapjainknak – kezdte lapunknak történetüket Zsolt. – Ami azonban a járvány alatt történt velünk, megerősített mindkettőnket abban, hogy a bajban nincs más segítség, csak az Úr. Mindketten elkaptuk sajnos a Covidot, kórházba kerültünk. Már lélegeztetőgépen voltunk, nem sok esélyt adtak az orvosok a felépülésünknek. Én azonban rendíthetetlenül imádkoztam Istenhez és Ferenc pápához, mert pontosan tudtam, hogy már csak a Jóisten segíthet. És így is lett, csodát tett velünk az isteni gondviselés – mesélte örömkönnyektől csillogó szemekkel Zsolt.
– A halál torkából jöttünk viszsza mindketten. Csakis az erős hitünknek és a gondviselésnek köszönhetjük, nem is volt kérdés, hogy el kell jönnünk megköszönni ezt a könyörületet és szeretetet. A mindennapi ima mellett így is ki kell fejeznünk a hálánkat, hiszen valóban csodát tett velünk Ferenc pápa! – helyeselt Tímea.
Bár a nap végére elfáradtak, nem bánta a család, hogy több száz kilométert kell még hazafelé autózniuk, úgy érzik: a tripláját is megtették volna, akkora élményben volt részük.
– Csodálatos és felemelő itt lenni. Biztos vagyok benne, hogy az a 100-150 ezer ember, aki eljött, ugyanígy érez, mint mi. Amit most kaptunk, az a lelki töltet, életünk végéig elkísér. A lányunkat pedig azért hoztuk el, hogy ő is megtapasztalja, milyen csodálatos egy ilyen eseményen részt venni – fűzte hozzá az asszony.
Lendvai József Esztergomból gyalog tette meg az utat Budapestig, zarándoktársaival.
– Pénteken indultunk el az utunkra, így kényelmesen ideértünk vasárnapra. A zarándoklat az életünk, nem véletlen, hogy mindannyian a Magyar Zarándokút Egyesület tagjai vagyunk. Mi elsősorban a Jóistenért zarándoklunk, ide azért jöttünk, hogy együtt legyünk hívő társainkkal. Cso latos megélni az összetartoz a közös ima erejét – mondta f lelkesülve Lendvai József.
A kerekesszékes Papp S bolcs nagyon bízott benne, ho
het a pápai szentmisén. – A m számomra nagyon sokat t, az pedig egy áldás, hogy pestre jött a pápa. Az itt kalelkierőt a családom és az erek javára fordítom. Egy igaz csoda, hogy itt a pápa, aki az életét szentelte a hitnek és nekünk, hívőknek – áradozott a meghatott fiatalember, aki a Nem Adom Fel Alapítvány munkatársa.