„Jólesik az egyedüllét”
▶ Családja és barátai is aggódnak az aszszonyért, aki magába temeti a fájdalmát
BUDAPEST — Nem enyhül Sas József özvegyének, Zsuzsa aszszonynak a szívében a fájdalom. Hiába telt el már majdnem nyolc hónap azóta, hogy a Sas kabaré atyja, a legendás nevetettő 82 éves korában elhunyt, felesége még mindig nem tette túl magát szeretett Jóskája elvesztésén.
Zsuzsa asszony bezárkózott, a telefont is ritkán veszi fel, barátai társaságát sem keresi mostanában, magányra vágyik, s próbálja lelkileg megerősíteni magát.
– Most csönd van körülöttem, és jelen pillanatban ezt is akarom. Még mindig nagyon nehéz ez az egész nekem, de jólesik most az egyedüllét. Nem is akarok a fájdalmamról beszélni, és hogy őszinte legyek, még nem is tudok, türelmet kérek – mondta lapunknak szomorkásan Zsuzsa aszszony, amikor a hogyléte felől érdeklődtünk.
A hazai klasszikus kabaré egyik utolsó mohikánja, Sas József még 2019-ben esett át agyvérzésen szokásos thaiföldi nyaralása során, előbb Ázsiában, majd itthon ápolták kórházban, utóbb felesége viselte gondját hosszú időn át. Leste férje minden kívánságát, s emberfeletti munkát végzett.
Bár a humorista állapota javult, az elmúlt év végén koronavírusos lett, s hiába szállították kórházba, nem tudták megmenteni, januárban elhunyt. Zsuzsa asszony a temetésen megtörten kísérte utolsó útjára a férjét, s bár ahogyan fogalmazott, tudta, hogy Sas számára a halál megváltás volt, közel ötven együtt töltött év után egyedül maradni nem egyszerű.
– Szegény Zsuzsa még mindig nem állt teljesen talpra Jóska elvesztése óta – súgta meg lapunknak az özvegy egyik barátnője. – Bezárkózott, sokszor még a telefont sem veszi fel, egyszerűen nem akar velünk beszélni. Természetesen ezt megérti az ember, hiszen a gyász velejárója, hogy az ember belül éli meg a fájdalmát, de néha aggódunk érte, annyira elszigeteli magát. A születésnapját sem ünnepelte meg igazán, szűk családi körben volt egy kis köszöntés, de ennyi, talán nem érezte volna helyénvalónak, ha magát élteti, miközben a férje már nem lehet vele.
Zsuzsa korábban elmondta, elkezdte rendezgetni férje holmijait, ám nem tudja, képes lesz-e valaha megválni a ruháktól, emlékektől, amelyek jelenleg is körülveszik. És ugyan családja jobban örülne neki, ha nem lenne annyit egyedül, Zsuzsa szívesen múlatja az idejét az egykori közös otthonban.
– Szóba került az is, hogy ne maradjon egyedül abban a nagy házban, ráadásul talán az is segítene a lelki gyógyulásban, ha nem ott lenne mindennap, ahol minden Jóskára emlékezteti – magyarázta az özvegy barátja. – Egy ilyen súlyú döntést nehéz meghozni és időbe is telik, nem szabad Zsuzsát siettetni.