Széphalmi Juliska táncművész

– Már sokkal jobban, napról napra jobb, de hosszú út áll még előttem. Az nem könnyíti meg a dolgomat, hogy a negyediken lakom és nincs lift a házban, de édesanyám sokat segít, és már a barátok is jelentkeztek, hogy meglátogatnának. Vezetni sem tudok majd sokáig, ráadásul még három hétig mankózom.

 Vannak fájdalmai?

– Igen, de kaptam fájdalomcsillapítót, amit azért is kell szednem, mert egyben gyulladáscsökkentő. Az alvás viszont már egyre jobban megy.  Egy olyan aktív ember, mint maga, hogy viseli a sok pihenést?

– Borzasztó nehezen! Ez az igazi karantén számomra, mert nem tudok se dolgozni, se sportolni. Az a típus vagyok, akinek a mozgás mellett is pluszmozgásra van szüksége, és akkor érzem jól magam a bőrömben, ha sportolhatok. Meg fogom találni a módját, hogy a gyógytorna mellett felső testre tudjak erősíteni.

 A térde lesz még a régi?

– Ha türelmes vagyok és betartom az utasításokat, akkor százszázalékos lesz a rehabilitáció. Megtanultam, hogy jobban kell tisztelni a testünket, nem szabad túlfeszíteni a húrt. Jobban oda fogok figyelni magamra, hogy ilyen ne történjen meg még egyszer.