Háborúztak a színészóriások az operettfőszerepekért
► Sokan lenézik a műfajt, de a közönség máig imádja, így a Csárdáskirálynőt is
BUDAPEST — Történelmi pillanat volt, amikor 1860-ban ezen a napon a Nemzeti Színház bemutatta Offenbach Eljegyzés lámpafényben című művét, Feleky Miklós fordításában. Így kezdte máig tartó hódítását az operett hazánkban. Ennek kapcsán gyűjtöttünk össze érdekességeket az imádott műfajról.
Kis opera
A műfaj keresztapja a klasszikus zenei géniusz, Wolfgang Amadeus Mozart volt, ő nevezte el operettnek, amely lefordítva kis operát vagy operácskát jelent, könnyed, szórakoztató stílusa miatt tekintettek így rá.
Latabár hozta be
Az operett hazai térhódításában nagy szerepe volt Latabár Endrének, a színészóriás Latabár Kálmán dédapjának, ő fordította és mutatta be a francia Jacques Offenbach műveit a Nemzeti Színházban.
Botrányos kánkán
1863-ban jegyezték fel az első hazai operettbotrányt: a Dunanan apó Pesten bemutatóján a prűd közönség kifütyülte a darabban látható kánkánt, sokan vérlázítónak tartották, hogy látni lehet a táncosnők lábát.
Nemzetközi siker
Miután meghonosodott hazánkban a műfaj, tehetséges szerzőink meghódították a világot is, az első átütő sikert Lehár Ferenc aratta A víg özvegygyel, amely a New York-i Broadway közönségét is elbűvölte.
Csárdáskirálynő
A máig legnépszerűbb magyar operettet Kálmán Imre írta és 1915-ben volt a premierje, azóta színészgéniuszok nemzedékei versengtek, hogy szerepelhessenek a darabban.
Első főhős
A legenda szerint Fedák Sárinak köszönhető, hogy az operett népszerű lett hazánkban,
Kálmán Imre megannyi nagyszerű operettet írt a primadonna az 1920-as évektől férfifőszerepeket is alakított a színpadon.
Primadonnaharc
A leghíresebb rivalizálás Fedák Sári és Honthy Hanna között zajlott, utóbbi győzelme olyan megsemmisítő volt, hogy még a nagybeteg Fedák színpadi visszatérését is meghiúsította.
Termékeny szerző
Tizenkilenc éves korától negyvenöt operettet és zenés színpadi művet írt Fényes Szabolcs, aki rengeteg slágerrel gazdagította az operettirodalmat.
Televízióban
Óriási sikert hozott a műfajnak, amikor 1957-ben elindult a televízió. A Csárdáskirálynő Szinetár Miklós által rendezett 1963-as felvétele legendás lett Honthy Hannával és Feleki Kamill-lal.
A király is énekelt
Sokakat meglepett, hogy a „színészkirály” Latinovits Zoltán is vállalt operettszerepet, az 1971-es tévés Csárdáskirálynőben. Utolsó alakítása pedig A kutya, akit Bozzi úrnak hívtakban volt.