Koncz átíratta a dalszövegeimet
Bródy János: Még egy olyan öntörvényű művész sem írhat azt, amit akar, mint Bródy
Évtizedes alkotótársak Koncz Zsuzsával, és a szövegíró úgy érzi, neki kell alkalmazkodnia az előadóhoz az alkotás során
BUDAPEST — Nem egyszerű egy dalszövegíró élete, ezt Bródy János többször is megtapasztalta ötvenéves pályafutása alatt. Az Illés és a Fonográf legendás tagja a politika és az előadók kérésére is többször volt kénytelen átírni a dalait.
Bródy János ma is aktívan alkot, nemrég új albuma jelent meg Gáz van babám! címmel, amelyet október 23-án a Budapest Kongresszusi Központban is bemutat. Noha ötvenéves pályafutása alatt számos olyan slágert írt, amelyet még ma is kívülről fúj a közönség, úgy érzi, dalait mostanában nem igazán játsszák a rádiók.
– Azt szoktam mondani, hogy halhatatlannak még nem, de hallhatatlannak már gyakran érzem magam. Ezt nem a keserűség mondatja velem, egyszerűen nem játsszák a dalaimat a rádiók – mesélte a Blikknek a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, szerző, aki a Sorok között Lutter Imrével című műsorban arról is szót ejtett, hogy olykor az előadók kérésére is számos változtatásra kényszerül a dalszövegeiben.
– Előfordult, hogy írtam valakinek szöveget, és kért benne javításokat. Hogy ne legyen név nélkül, ez Koncz Zsuzsával is megtörtént már. Mindenre kiterjedő figyelme van, és nagyon megválogatja azokat a szavakat, amiket hajlandó a színpadon elénekelni – mesélte a zenész az ATV-n szombat este 22.50-kor látható műsor felvételén.
Bródy a Blikk kérésére felidézett olyan dalt is, amelyben Koncz Zsuzsa változtatást kért, és szót ejtett olyan dalról is, amit az énekesnőnek írt, ám nem jelenhetett meg.
– A Vén Kardnyelőt például betiltották, nyilván politikai okok miatt, és átírtam a szöveget, Frédi King címen jelent meg annak idején. De előfordult, hogy Zsuzsa kért változtatást, emlékszem, a Hej tulipánban például volt egy sor, amely úgy hangzott eredetileg, hogy „mégis sz*r az életem”, ezt Zsuzsa kérésére át kellett írnom arra, hogy „mégsem jó az életem”. De ez teljesen rendben van, hisz a szövegírás alapvetően alkalmazott művészet, és a szakma szabálya az, hogy a közönség az előadóval azonosítja a dalt, ezért az énekes kívánságait figyelembe kell venni, még akkor is, amikor az is én vagyok – fejtette ki lapunknak.
Bródy úgy érzi, elsősorban a közönségen múlik, hogy meddig koncertezik.
– Addig állok színpadra, amíg lesz rám érdeklődés. Hajlamos vagyok a saját szerepemet egyfajta szolgálatnak tekinteni, és szeretnék hűséges maradni ahhoz a közönséghez, amely az elmúlt évtizedekben végigkísért.
A műsorban Lutter Imre kitért arra a régi szóbeszédre, miszerint a Ne gondold című dal szövege Vitray Tamásnak íródott. Ezt azonban Bródy cáfolta.
– Nem személy szerint neki íródott, de egybeesett egy kellemetlen incidenssel a televízióban Vitray Tamással, de amikor ez történt, a dal már készen volt. A második Táncdalfesztiválra nem akartunk menni, de ezt nem árultuk el előre, és Vitray élő műsorban kérdezte meg a Leventét, hogy akkor ugye ott leszünk a fesztiválon. Levente elmondta, hogy nem, mert másfajta zenei célokat tűztünk ki, mint amit a táncdalfesztivál képvisel. Vitray, aki arra számított, hogy azt fogjuk mondani, hogy megyünk, azt a rossz mondatot tudta mondani szegény, hogy ezzel nem a táncdalfesztivál lesz szegényebb. Erre az Illés zenekar rajongótábora, ami elég jelentős volt, gyakorlatilag fellázadt
– mesélte Bródy a műsorban.