Küzdjünkegyütt azállatokért!
Új sorozattal folytatódik a Blikk-ügyek
Miért nem büntetik szigorúbban az állatkínzókat? Mit tehetünk azért, hogy ne legyen jó üzlet a kutyák, macskák szaporítása? Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az állatvédőknek és az állatrendőrségnek? A Blikk-ügyek most induló sorozatában nemcsak az emberek, de a hatóságok figyelmét is fel akarjuk hívni arra, hogy csak akkor óvhatjuk meg az állatokat, ha szigorúan betartatják a törvényeket
►Egy egészséges társadalomban az állatoknak is kijár a gondoskodás
BUDAPEST — Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, tesztjelleggel elindul az állatrendőrség Budapesten és Pest megyében – valami tehát elkezdődött az állatvédelemben, amivel már nagyon régóta adósok a hatóságok, a politika. A törvények elvileg szigorúan szankcionálják az állatkínzást, mégis nap mint nap beszámolnak a híradások borzalmasabbnál borzalmasabb esetekről. Mintha az állatok élete nem volna érték.
A Blikk nagyon fontosnak tartja a témát, most induló sorozatunknak nyíltan az a célja, hogy felnyissuk az emberek szemét és a hatóságokat is következetes, komoly lépésekre sarkalljuk. Ma Magyarországon láncra vert, gyakran sötét lyukakba és rozsdás ketrecekbe zárt kutyák tízezrei várják, hogy megmentsék őket szaporítójuktól vagy épp saját gazdájuktól. Gyakran előfordul olyan is, hogy lovakat, marhákat tartó gazdaságok egyszerűen hagyják, hogy a csontsoványra fogyott jószágok éhen pusztuljanak, saját ürülékükben fetrengve érje utol őket a vég.
A törvény ereje úgy tűnik, nem elég elrettentő. Itthon dübörög a „kutyabiznisz”, a szaporítók havonta több ezer betegeskedő kiskutyát adnak el külföldi felvásárlóknak. Az állatokat a legutolsó nyüszítésig zsigerelik ki, míg máshol a négylábú életét saját gazdája keseríti meg. Az esetek nem mindig derülnek ki, vagy ha igen, az állatkínzók többnyire megússzák egy felfüggesztett büntetéssel. Pedig a büntető törvénykönyv jóval súlyosabb tételnek is teret engedne. A minősített állatkínzásért akár 3 év letöltendőt is lehetne adni.
– Volt olyan bíró, aki letöltendőt kért a vádlottra, aki elégetett egy sünt, de a férfit másodfokon felfüggesztették. A szaporítóknál árnyaltabb a kép, ott sok esetben várunk még ítéletre. Esetükben leginkább az a baj, hogy a hazai jogszabályok nem alkalmaznak velük szemben szankciókat. Pontosabban itthon nem maga a szaporítás illegális, hanem vannak például olyan kutyatartásra, reprodukálásra vonatkozó jogszabályok, amiket nem szabadna megsérteni. Sajnos sokszor a hatóságoknak sem sikerül betartatni ezeket a jogszabályokat, vagy nincs elég akarat arra, hogy betartassák – mondta lapunknak Némedi Edina, az Állatmentő Sereg munkatársa.
A szakember szerint a döntéshozókat úgy lehetne rábírni a változtatásra, ha „kimennének terepre, és megnéznék, hogyan élnek ezek az állatok”.
– A legtöbb szaporító kereskedőnek adja el a kutyákat, mert nem marad nyoma, megbízható, nem érdeklődik, honnan jön a kutya. Mi idézne elő változást? Felelősségre kellene vonni a komplett hálózatot, még magasabb büntetési tételre lenne szükség, hiszen ezek az emberek haszonszerzés végett, üzletszerűen tevékenykednek, amiért 5 év letöltendő is járhatna. A legtöbb állatkínzást a pénz motiválja. Gondoljunk például az állatviadalokra – magyarázta a sokat látott állatmentő.