5 tévhit a depresszióról
Évről évre nő a betegek száma, így fontos, hogy minél tájékozottabbak legyünk
Azt gondolnánk, hogy a depresszió nyilvánvaló tünetekkel jár, például mindig szomorúak vagyunk, vagy sokszor elvonulunk szeretteinktől, nem beszélünk. Bár ezek valóban a depresszió jelei lehetnek, de ez az állapot sokféleképpen megnyilvánulhat, és gyakran más mentális egészségi rendellenességekkel, különösen a szorongással jár együtt.
– Egy depresszióban szenvedő ember inkább tűnik ingerlékenynek vagy szorongónak, mint szomorúnak, még akkor is, ha belsőleg szomorúságot él át – mondta Cory Newman, a Pennsylvaniai Egyetem Kognitív Terápiás Központjának igazgatója a prevention.com cikkében. – Ezt a szakemberek gyakran megemlítik azoknak a szülőknek is, akik aggódnak csemetéjük viselkedése miatt. Jelzik ugyanis, hogy a gyerek folyamatos szorongása a depresszió jele lehet. Felnőtteknél azok, akik nehezebben mutatják ki a sebezhetőségüket, hajlamosabbak arra, hogy a depresszió miatt ingerlékenyebbek legyenek.
Ugyanakkor nem csupán a tünetek tűnnek mítosznak. Íme öt tévhit a depresszióról.
1. Észrevesszük, ha valaki ebben szenved
Nem feltétlenül. Ahogy már az előzőekben is szóba került, egy depressziós inkább ingerlékeny, mint lehangolt.
– Az is előfordul, hogy a koncentrációval vannak problémái, és lassabb a mozgása is egy átlagembernél – mondta Jocelyn Smith Carter, a DePaul Egyetem Pszichológiai Tanszékének klinikai képzési igazgatója, mert a depresszió agyra gyakorolt hatása bizonyos motoros funkciókat is befolyásol. Úgy ismerhetjük fel, ha jelentős változásokat keresünk: az ingerlékenység, a szociális érzékenység hiánya, reménytelenség, étvágytalanság, vagy többet iszik az illető.
2. Mindenki lehangolt néha
Sokszor említjük, hogy „Uhh, annyira depressziós vagyok!”. De az igazi depresszió egy speciális diagnózis, amelyet nagyjából minden hatodik felnőtt megtapasztal életében. A szomorúság más, az persze sokaknál jelentkezik, hol előjön, hol eltűnik, de a klinikai depresszió hosszabb ideig tart, gyakran akár hónapokig.
– A klinikai depresszió számos olyan tünetet tartalmaz, amelyeket szinte mindennap, a nap nagy részében legalább két hétig tapasztalunk – mondta Cory Newman, aki hozzátette: egyéb jelek lehetnek a bűntudat vagy értéktelenség érzése, az érdeklődés elvesztése az egykor kedvelt tevékenységek iránt, esetleg öngyilkossági gondolatok.
3. Csak a hangulatra van hatással
Nem igaz. A depresszió ugyanis lemerítheti az embert, elveszíti az energiáját, az étvágyát és megzavarhatja az alvást is. Newman szerint számos fizikai tünet is jelentkezhet annál, aki depressziós. Így például sokan panaszkodnak csalánkiütésre, migrénes rohamokra, vagy akár légzőszervi, szív-, gyomor-bélrendszeri problémákra.
A legújabb vizsgálatok szerint erős kapcsolat van a gyulladás, az autoimmun betegség és a depresszió között. Egy nagy dán tanulmány kimutatta, hogy az autoimmun betegségben szenvedő betegeknél 45 százalékkal nagyobb valószínűséggel társul hangulati zavar is.
4. Saját erőből legyűrhető
A gyógyuláshoz kevés az akaraterő. Carter szerint az állapotot részben a testben és az agyban bekövetkezett fizikai változások okozzák. Ez magában foglalja a hangulatszabályozó vegyi anyagok megzavarását is, ennek következtében az illető nem tud csak úgy „kipattanni a betegségből”.
Ugyanakkor egy terapeuta segítségével a depresszióban szenvedő betegek elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyek segítségével távol tarthatják a tüneteket, vagy a jövőben megbirkózhatnak, ha újra előjönnek. A páciensek így megtanulják átformálni a látásmódjukat, ellenállni a lehúzó gondolatoknak, és örülni az apró eredményeknek, amelyek miatt jobban érzik magukat.
5. Nagyon nehéz kezelni
Valójában ez az egyik legegyszerűbb mentális betegség. Terápiával és gyógyszeres kezeléssel még a súlyos depresszióban szenvedők több mint 70 százaléka is javulást mutat. Ami nagyon fontos, hogy ne várjunk a segítségkéréssel: minél hamarabb megkezdődik a kezelés, a szakemberek szerint annál hatékonyabb.