Poppo lovag ajándéka

Pápa, a bakonyalji város, egy Poppo nevű ba- jor lovagról kapta a nevét, aki talán Gizella ki- rályné kíséretével érkezett Magyarországra, és az államalapítás korában az itt kialakult udvarház elöljárója volt. A sokáig Poppa, Pappa néven emlegetett helységet Zsigmond király a Garaiaknak adta, akik felvirágoztatták. 1398-ban már város, 1444-ben várépítésre is engedélyt kaptak. A 16. században Thurzó Elek földesúr pártfogása mellett terjedt el a reformáció, és erősödött Török Bálint birtoklása idején is.

A rejtvényben megfejtheti, melyik híres magyar regény szereplője a főúr – (1). A török alatt végvár, a Dunántúli Főkapitányság székhelye. A történelmi idők tanúja az Esterházy-kastély, amelynek építését a régi vár maradványainak felhasználásával 1784-ben fejezték be. Az U alakú egyemeletes, késő barokk stílusú kastély földszintjén 41, az emeleten 34 szoba volt. A kastélyban vendégeskedett Mária Terézia is; a neves németzeneszerző, Otto Nicolai pedig itt komponálta Windsori víg nők című operájának egy részét. Az egykori kápolnából lett a városi könyvtár olvasóterme, amelynek műemléki helyreállításáért 1991-ben az Europa Nostra díjat ítélték oda.

Aki Pápára látogat, nem feledkezhet meg az 1531-ben alapított nagy hírű református kollégiumról sem. Számos kiváló tanára és diákja volt, az 1840-es évek elején egy nagy költőnk és egy nagy regényírónk is itt koptatta az iskolapadot. Nevüket a rejtvényben rejtettük el – (2, 3).