„Összeszorul a szívünk,
A vendéglősöknek katasztrófa volt ez az év, de nem csak ők szomorúak
VELENCE — Megállíthatatlannak tűnik a Velencei-tó turisztikai leépülése, strandolásra szinte teljesen alkalmatlanná vált a korábban kedvelt nyaralóhely. Nem véletlenül zárták a szezont veszteséggel a vendéglátósok és szállásadók, a turisták elpártoltak a környéktől. Az ok röviden a kevés és szennyezett víz. Ma már sétálni lehet a mederben ott, ahol korábban még családok ezrei úszkáltak.
Mintha csak előre sejtették volna a bajt, öt évvel ezelőtt megvált itteni villájától a Korda György és Balázs Klári. Most szörnyülködve olvassák a tó halálával kapcsolatos híreket.
– Rendszeresen szedegettük a szemetet a tóból, a stégünknél. Nem vigyáztak a környezetre az emberek, akik oda érkeztek. Látjuk a fotókat a tó mostani állapotáról, Egy éven át magyar parancsnoka lesz a koszovói KFOR-missziónak Kajári Ferenc vezérőrnagy személyében. Jó választásnak tartja?
– Majdnem 30 éves az ismeretségünk. Amikor államtitkár voltam a Honvédelmi Minisztériumban, Kajári Ferenc főhadnagy volt a segédtisztem. Kiváló katona, politikai kérdésekben is otthon van, minden szempontból alkalmas parancsnoknak.
Mikor beszéltek legutóbb?
– Nem sokkal a kiutazása előtt. Mondtam neki, nem irigylem, mert most pont felforrósodott a helyzet, biztosan nem fog unatkozni.
Pontosan mire gondol?
– A szerb és albán nemzetiség között állandó a feszültség, a összeszorul a szívünk, ha ezt látjuk. Nagyon sajnáljuk – mondta letörten Balázs Klári énekesnő.
Noha sokan természeti katasztrófaként értékelik a Velencei-tó pusztulását – amely a látvány alapján érthető –, a szakértők, meglepő módon, vitatják, hogy valóban erről lenne szó.
Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a klímaváltozás miatt az elmúlt 10 évben erőteljesen érződik a nyári csapadékhiány, amelynek köszönhetően a sekély, kis vízgyűjtő területtel rendelkező tavak hamar kiszáradnak. A vizes élőhelyek ugyanakkor nagyon gyorsan tudnak regenerálódni.
– Legtöbben katasztrófát kiáltanak, de mi, ökológusok azért tudjuk, hogy a szikes tavak normális sajátossága, hogy nagyon lecsökken a vízszintjük, amihez az élőviláguk is alkalmazkodik. A természetes folyamatok viszont nem veszik figyelembe az emberi igényeket, hogy akkor legyen víz, ha nekünk
Korda Györgyöt örökké mosolyogni láttuk, de most már neki sincs kedve nevetni szükségünk van rá, mert szeretnénk fürdeni a melegben. Ezt a mi céljaink miatt érezzük katasztrófának – mondta lapunknak a szakértő.
Lukács Balázs úgy véli, el kell gondolkodniuk a döntéshozóknak, hogy a vízpótlásra szánt tározók vizét mire és hogyan haszosítják. Ha fontos a Velencei-tó és a turizmus, akkor ezeknek a tározóknak a vízminőségére is oda kell figyelni egész évben. Minden olyan hasznosítást kerülni kell, ami ezeknek a vízpótlásra szánt tározóknak a vízminőségét rontja, ugyanis a Velencei-tóban rendszeressé válhat, hogy nyáron ilyen alacsonnyá válik a vízszint.
Úgy tűnik tehát, hogy a Velencei-tavat, pontosabban annak turizmusát elsősorban magunk miatt kell megmenteni. A turistákért, akik ott nyaralnak, nem utolsósorban a sok ezer helybéliért, akiknek a megélhetése függ mindettől.
Az ügyet felkaroló helyi politikus, Márton Roland úgy érzi, nagyon fogy a tóparton élők türelme.
– Egy ilyen hosszú válságidőszakba előbb-utóbb belefáradnak az emberek. Nagyon várják a megoldást, de leginkább csak egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat hallanak, miközben a vízállás még az esős idő ellenére is 79 centi volt pár napja ott, ahol 160 centi lenne az ideális – vázolta az aktuális helyzetet.
Hogy milyen anyagi és nem anyagi akadályai vannak a Velencei-tó megmentésének és a szakemberek milyen megoldásokkal próbálják győzködni az ország vezetőit, a következő hetekben egy új cikksorozat formájában fogja bemutatni a Blikk.
pocsolya maradt a hullámzó tó helyén a parthoz
és lehet, hogy így is marad