A 12 rettegett szuperbaktérium
Az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok a világon évente 700 ezer, csak Európában 25 ezer ember halálát okozzák.
Szakértők szerint 30 év múlva ezek a gonosz mikroszkopikus lények több halálozást fognak okozni, mint a rosszindulatú daganatok. Egyes becslések szerint 2050-re akár évi 10 millió halálesetért is felelőssé tehetők majd.
A baktériumok egy része jótékony, nagy részük ártalmatlan, és egy jó nagy csoportjuk komoly, akár életveszélyes betegséget is okozhat. Ezt két módon tehetik meg: egy részük pusztán azzal, hogy a megfertőzött szervezetben elszaporodnak, más részük méreganyagokkal, toxinokkal károsítják a megfertőzött embert, növényt vagy éppen állatot.
Kedvező körülmények között egyszerű osztódással és igen gyorsan szaporodnak. Kedvezőtlen körülmények között viszont betokozódnak és akár több évig, sőt évtizedekig megőrizhetik életképességüket.
PENICILLIN: A NAGY FELFEDEZéS
Amikor Alexander Fleming felfedezte a penicillint, a legelső antibiotikumot, emberek millióinak az életét mentette meg. Akkoriban azt hitte a világ, hogy évszázadokra megfelelő fegyvert kapott a kezébe a mikroszkopikus méretű kórokozók ellen. A bacik viszont másképp gondolták. Azonnal visszavágtak, elkezdtek alkalmazkodni. Egyes baktériumtörzsek képessé váltak arra, hogy az antibiotikum ellenére túléljenek, azaz rajtuk kicsorbult az antibiotikumfegyver.
Mára már nagyszámú antibiotikum zárkózott fel a penicillin mellé, amelyek az esetek nagyobbik részében hatásosan alkalmazhatók, és a betegek szerencsésen meggyógyulnak.
MUTáLóDNAK, ELLENáLLóVá
VáLNAK
Az egyes antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség, azaz a rezisztencia akkor alakul ki, amikor valamilyen okból megváltozik a baktérium DNS-e, és emiatt képes ellenállni annak az antibiotikumnak, amely korábban elpusztította. Ezt a tulajdonságát át is örökíti az utódaira. Így aztán az újabb baktérium-generációkra sem hatnak már bizonyos antibiotikumok.
A rezisztens baktériumoknál még veszélyesebbek a multirezisztens vagy szuperbaktériumok. A többszörös mutáció eredményeképpen ezek a baktériumok többféle antibiotikum-csoporttal szemben is ellenállóak, ráadásul sokkal gyorsabban terjednek, mint „mezei”, különleges ellenálló képességgel nem rendelkező társaik.
A végső megoldás az lehetne, ha lenne egy olyan „szuper-antibiotikum”, amely a szuperbaktériumokkal is eredményesen venné fel a harcot. Ugyanúgy elbánnának a támadókkal, mint a penicillin az „egyszerűbb” baktériumokkal.
A LEGVESZEDELMESEBBEK
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017-ben listát állított öszsze az emberi egészségre leginkább veszélyes, több antibiotikumnak is ellenálló szuperbaktériumokról. Ezen 12 olyan baktérium, illetve baktériumcsalád szerepel, melyek egy vagy több antibiotikummal szemben ellenállóak, és jelenleg a legveszélyesebbek.
A csoportosítást több szempontból végezték el: figyelembe vették a halálozási rátát az általuk okozott fertőzések kapcsán, a kórokozók gyógyszer-rezisztens tulajdonságainak szintjét, előfordulásuk gyakoriságát, és figyelembe vettek más tényezőket is. Ez alapján három kategóriába sorolták be a baktériumokat, a lista elején említve azokat, melyeknél a legsürgetőbb az új antibiotikum kifejlesztése.
A három legveszedelmesebbet az ún. kritikus prioritású kategóriába sorolták. Ezek azok a multirezisztens baktériumok, melyek főleg a kórházakban, idősotthonokban ápoltakra jelentenek különös veszélyt. Egyrészt mivel szervezetük legyengült, másrészt kezelésük kapcsán előfordulhatnak olyan fertőzések, melyek végül tüdőgyulladáshoz, vérmérgezéshez vezethetnek.
A második és harmadik csoportba azok a rezisztens baktériumok kerültek, melyek gyakrabban előforduló megbetegedéseket okoznak, és amelyekkel sok esetben tehetetlenek vagyunk: ide tartoznak a húgyúti fertőzést, sebfertőzést, emésztőrendszeri fertőzést, súlyos bőrbetegségeket, fekélyt, vérhast okozók, de még a tripper egyik antibiotikum-rezisztens kórokozója is.