Hogy fogunk így megélni májustól?
Rekordmagas infláció, drágulás élelmiszerés benzinfronton, megszorítás mindenhol, nem vár ránk jó világ
BUDAPEST — Már most is napról napra érezhető a drágulás, szinte követhetetlen az áremelkedés mértéke, tartalék nem marad a hónap végére. A legtöbben már nem számolgatnak, mint lapunknak mondják: megbolondulnának.
– A kedvenc négymagos, 30 dekás kis cipóm decemberben még 270 forint volt, ma 520ért vettem – panaszolta Balázs Szabolcs, nyugalmazott honvéd ezredes. És ez még csak egyetlen termék, pokoli drágulással számolnak az üzemanyagoknál is.
– Az autónkat a benzinárstop végével pihentetnünk kell, ezt már eldöntöttük, majd csak a legszükségesebb esetben állunk ki a kocsival a garázsból – mondja a Blikknek kétéves lánya mellett Anna.
Szakértők egybehangzó véleménye szerint a választás után pokoli helyzet várhat ránk április végétől, ha a kormány nem hosszabbítja meg az alapvető élelmiszerekre (liszt, tej, cukor, hús, étolaj) bevezetett árstopot, és ha lekerül az üzemanyagokról az ársapka, azaz nem rögzítik továbbra is rendeletben az árakat.
A benzin és a gázolaj ekkor 14–28 százalékkal is drágulhat, a feldolgozatlan alapélelmiszerek ára 12–19 százalékkal emelkedhet. Duplájára nőhet a tej- és húsipari termékek ára, a margarin például már most 100 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Az étolaj literje 1400 is lehet egy hónap múlva.
– Az étolajat még az igazi drágulás előtt fogta meg az árstop, elképzelhető a duplája, mert a hiány belőle is elképzelhető. A gáz esetében
még az üzemanyagoknál is nagyobb drágulás jöhet. A gáz ára, főleg a háború hatására, sokkal jobban emelkedett az olajnál. Nagy kérdés, hogy mi lesz a rezsicsökkentéssel, amit a kormánypárt és az ellenzék is megtartana, de gazdasági szakértők ebben a kérdésben még nem tudnak biztosat mondani.
Az ásványvíz vagy cukor esetében nincsenek külön háborús hatások, esetleg az általános előállítási költségei növekedhetnek, tehát azok még jól megúszhatják – mondja a Blikknek Tóth Levente, a Bank360 szakértője.
A zöldségeseknél 10-20 százalék lehet az idei áremelkedés, a gyümölcsök ára viszont jórészt attól függ, hogy lesznek-e májusi fagyok. Ha nem, akkor itt is „csak” 10-20 százalékkos drágulásra számít Apáti Ferenc, a szakmai szervezet, a Fruiveb elnöke. Bár a termelési költségek 25– 50 százalékkal nőttek egy év alatt, ezt mégsem tudják beépíteni az árakba, mert a vásárlók nem fizetnék meg. Főképp amikor az alapvető élelmiszerek is drágulnak, hiszen a vevők a gyümölcsről le tudnak mondani, de az étolajról és a kenyérről nem.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára nem számít arra, hogy az infláció hírére költekezésbe kezdenének a vásárlók és ezért áruhiány alakulna ki.
– Már a pandémia alatt bebizonyosodott, ha valamiből többet vásárolnak, a piac akkor is tudja pótolni. Nincs biztos recept, hogy érdemes–e előre hozni a későbbre tervezett vásárlásokat a várható áremelkedés miatt. Akciók mindig lesznek, jövőre pedig biztosan mérséklődni fog a drágulás, bár sok minden függ a világpolitika alakulásától is – vélekedett a főtitkár.
A Volkober család mégsem várt az esetleges akciókra, hanem elszánták magukat, spórolt pénzükből és a nemrég megérkezett adó-visszatérítésből lecserélték a 17 éves készüléket még az áremelés előtt.