39 milliárdot költ a Milan
MILÁNÓ — Újra visszatérhet az aranykorszak Milánó pirosfekete felében, a klub nyári tulajdonosváltása után ismét jelentős összeg áll rendelkezésre erősítésre. A 11 év után olasz bajnoki címet szerző AC Milan focicsapata 1,2 milliárd euróért (465 milliárd forintért) az amerikai RedBird konzorcium birtokába kerül a közeljövőben, az új tulajdonosok pedig a hírek szerint 100 millió euróból (39 milliárd forint) kívánják megerősíteni a milánóiak keretét. két kiugró adat látható, az egyik a Mol Fehérvár 1,6 milliárdos nyeresége, illetve a DVSC 336 milliós vesztesége.
A Loki éves bevétele (1,2 milliárd forint) 80 százalékát, több mint egymilliárd forintot bérekre költött. Ebből 800 millió a játékosok fizetésére ment el, ami fejenként kb. 2 milliós havi átlagbért jelent. Ráadásul úgy, hogy 2021 első felében a DVSC még a másodosztályban szerepelt. Persze ez igaz volt a Gyirmótra is, a másik újonc mégis jelentős pluszban zárt.
– A DVSC az NB II-ben is élvonalbeli költségvetéssel dolgozott, miközben ott nincsenek olyan központi bevételek, mint egy osztállyal feljebb, de így is NB I-es játékosok futballoztak NB I-es fizetésért. A 80 százalékos bérköltség igen magas, ilyenkor már garantálható, hogy a klub veszteséges pénzügyi évet zár. A Debrecen ezt mégis vállalta, és tulajdonképpen igaza lett, mert a Vasas és a Diósgyőr hasonló utat járva sem tudott egyből visszajutni a legmagasabb osztályba – értékelt lapunknak Szabados Gábor sportközgazdász. Szerinte a klubok többsége az állami támogatásoknak köszönhetően működik nyereségesen.
Hozzátette, mivel nincs egységes könyvelés az élvonalbeli kluboknál, a bevételeket-kiadásokat is különböző módon számolják el. Így lehetséges, hogy a Fehérvár 1,6 milliárdos nyereséggel zárt, amire a zuhanyhíradó szerint azért volt szükség, hogy Garancsi István tulajdonos a korábban befektetett pénze egy részét ki tudja venni.
– Ma kizárólag a Fradi termel a piacról bevételt a sikeres nemzetközi kupaszereplésével, jegyeladással és játékosértékesítéssel, a magyar futball egyébiránt központilag túlfinanszírozott. A tévé-, szerencsejátékés taopénzekből származó bevételek stabilizálták az NB I-es csapatok működését, és általában a pluszbevételek is olyan tulajdonosoktól származnak, akik kiváló gazdasági vagy politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. A kérdés mindig az, hogyan lesz működőképes a rendszer, ha az állami pénzt kivonják belőle – véli Muszbek Mihály sportközgazdász.