Csaknégynap amunka!
A munkaerőpiaci szakember támogatja, szerinte így lehet alkalmazottat csalogatni
BUDAPEST — Sokan számolgatják, mikor lesz megint hoszszú hétvége, vagyis szabad a péntek vagy szabad a hétfő, hogy többnapos családi programot, utazást lehessen szervezni, mint legutóbb pünkösdkor. Sajnos idén legközelebb már csak október végén és karácsonykor.
Mit szólnának hozzá, ha minden hétvége három napig tartana és csak négy napot kellene dolgozni egy héten? Épp ilyen, négynapos munkarend bevezetését kezdi tesztelni a Magyar Telekom: kiválasztott munkatársaik változatlan alapbér mellett dolgoznak heti 4 napos munkarendben, 4 hónapon keresztül.
Közleményük szerint Amerikában és Belgiumban már több
vállalat is átszervezte működését, Angliában a napokban indul a világ egyik legnagyobb, munkarenddel foglalkozó kísérlete, 70 vállalat részvételével. Azok a külföldi szervezetek, amelyek bevezették a 4 napos munkahetet, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet egyensúlyról, jobb termelékenységről és kevesebb betegszabadságról számoltak be.
Egy autófelújítással foglalkozó hernádi műhelyben már három éve ez a munkarend dívik. Hétfőtől csütörtökig 8–18 óráig tart a munkaidő, péntektől pedig minden leáll három napra. Az alkalmazottaknak minden hétvégéjük hosszú hétvége.
– A munkanapok így több terhet jelentenek, viszont mindenkinek több hasznos szabadideje marad a családjára. Félévente meg szoktam kérdezni a kollégákat, jó-e így nekik, ne változtassunk-e, de mindenki elégedett. Orvost, hivatalt, vásárlást, sok mindent el tudunk így intézni – sorolta az előnyöket Pócsik László cégvezető.
A vállalkozó egy másik cégében,
egy étteremben is bevezette a négynapos munkahetet, de mivel a vendéglő heti hét nap tart nyitva, az ott dolgozók közül valakinek a szabad hétfővel jön ki a hosszú hétvége.
Pócsik három éve egy újságban olvasta, hogy Skandináviában kísérleteznek a négynapos munkahéttel. Megkérdezte a kollégáit, mit szólnának hozzá, és mivel mindenki támogatta, kipróbálták, azóta is így üzemelnek.
– Van plusz egy nap szabadidőm, bármit el tudok intézni, a napi két óra többletmunka pedig nem annyira megterhelő – vont mérleget Szőke Roland, a műhely egyik munkatársa. Mint mondja, szeretteivel így többet látják egymást, egy nappal hosszabbra tudják tervezni a hét végi programokat, fizetése pedig nem változott.
Dr. Hollósy-Vadász Gábor munkapszichológus szerint viszont az emberi szervezetet pszichésen megterheli a napi 10 óránál hosszabb munka, főképp irodában.
– Sokan túlóráznak, és aki ezt a 10 órás műszak után teszi, nem tudja másnapra kipihenni magát, kimerül. Hacsak nem sportol utána valamit –
és ez a magyar munkavállalók többségére nemigen jellemző – kevésbé hatékonyan fog másnap dolgozni.
A heti eggyel több szabadnap kétségtelenül előny, de kérdés, nem fognak-e ekkor is dolgozni az irodai munkavállalók otthonról. A pszichológus szerint azzal is számolni kell, nem okoz-e feszültséget családon belül az eltérő munkarend.
– Ha egyikük nyolc órát dolgozik, a párja viszont csak késő este esik haza, pénteken pedig otthon van egyedül, felrúghatja a családon belüli dinamikát, hiszen nem tudnak minőségi szabadidőt együtt tölteni.
Nógrádi József munkaerőpiaci szakértő, a Trenkwalder vezetője szerint annyiban igaza lehet a pszichológusnak, hogy a 10 órás munkanap megterhelő, mégis egyes munkakörökben, főképp, ahol fiatalok dolgoznak nagyobb arányban és nyitottabban az új dolgok iránt, jó hívószó lehet a négynapos munkahét.
– A cégek itthon még nem kapkodnak két kézzel az új lehetőség után, pedig ezzel ki lehet törni a munkaerőpiacon az egyhangúságból – vélekedett a szakértő.
A munkaerőhiány kapcsán felértékelődnek az egyedi megoldások: valahol arra mennek rá, hogy a munkavállaló jól érezze magát, irodai masszázzsal és más, nem pénzbeli juttatásokkal kényeztetik őket, vagy a közösségépítést hangsúlyozzák. Ilyen, nem pénzben kifejezhető dolog a home office is, amivel kapcsolatban a munkaadók a Covid előtt szkeptikusak voltak. Négy éve a HR-fesztiválokon még mindenki azon vitatkozott, hogy lehet-e hatékonyan dolgozni otthonról, aztán a járvány kikényszerítette. Nógrádi József szerint most ilyen helyzet lehet a munkaerőhiány a négynapos munkahéttel kapcsolatban.
– Európában, bizonyos szellemi munkakörökben előbbutóbb ez is létjogosultságot kaphat, szerintem öt éven belül. Leginkább olyan globális cégeknél, ahol megvan a hozzá szükséges nyitottság. Fizikai munkakörökben inkább a robotizációval versenyeznek majd a jövőben a munkavállalók.