Halálos átok ül a veszprémi hídon?

A veszprémi Szent István völgyhídon mintha átok ülne. A 85 évvel ezelőtt átadott viaduktról legalább százhetvenen ugrottak már a 37 méteres mélységbe, legutóbb, néhány nappal ezelőtt egy gimnazista végzett itt magával. Vajon ki és mi állítja meg az öngyilkosjelölteket?

TISZASZIGET — A napsütéses, meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza országhatárhoz közeli, Szeged alatti szakaszán. A napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetőek a tiszavirágok. A kérész lárvái petékből fejlődnek ki a mederfenéken, majd befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, 10–100 ezres egyedszámú telepeken. Június elején előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja mintegy hétezer petéjét. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg.