Milliókatér a viking király elhagyott kincse
1110 körül kerülhetett Várdomb földjébe az értékes pénzérme
VÁRDOMB — Több száz középkori leletet talált már a földben Csikós Zoltán, de ilyet még egyet sem: milliókat ér az utolsó viking király ezüstérméje. A férfi nem a feketepiacra ment vele, hanem múzeumba.
Páratlan, közel ezeréves régészeti leletre bukkant egy amatőr fémkereső! A Tolna megyei Várdomb község határában barangolva jelzett a férfi detektora: egy apró, alig egygrammos érme került elő a földből. Bár nem volt túl jó állapotban, a kincskereső rögtön tudta, hogy különlegességet talált. Mint kiderült: egy 11. századi norvég penninget, amilyet Magyarországon rajta kívül még soha senki. Az érmét az 1047 és 1066 között uralkodó Keménykezű Harald, az utolsó nagy viking király verette.
– Skandináviában találtak már magyar leleteket, de nálunk először talált valaki skandináv országból származó középkori pénzérmét. Későbbi korokból van jó pár emlékünk: ruhaveretek, gyűrűk, de ezek sem gyakoriak. Hogy kerülhetett hozzánk ez a pénz? Nos, van arra adat, hogy a norvég sereg Magyarországon vonult át, az I. Sigurd norvég király által vezetett szentföldi keresztes hadjárat résztvevői 1110-ben hazánk érintésével tértek haza. Bizonyára a Duna menti hadi úton, Várdombot is – amit a középkorban Kesztölcnek neveztek – érintve. Ez jelentős kereskedelmi terület is volt. Nem lehetetlen, hogy az egyik norvég harcos vesztette el Keménykezű Harald nagyjából fél évszázaddal korábban vert ezüstpénzét – magyarázta a Blikknek Varga Máté régész, aki egy szekszárdi kollégájával vizsgálta meg az érmét. Az 1,7 centi átmérőjű penning egyik oldalán egy szentháromságot jelképező hármas hurok, a másikon egy kettős kereszt látható a pénzverde, Nidarnes neve mellett. Nagyjából annyit ért, mint egy korabeli magyar dénár, egy család napi élelmezésére elegendő volt. Ma viszont már jóval többet ér a feketepiacon, de szerencsére nem oda került, hanem a szek- szárdi Wosinsky Mór Múzeumba.
– Ez az érme milliós tétel lenne a feketepiacon. Etikus volt a megtalálótól, hogy leadta, nem mindenki járna el így. Pedig itt a felfedezésen, nem a birtokláson van a hangsúly. A fémkeresők nagyon szervezett, zárt közösség, csak régészeti szempontból ismert helyeken dolgoznak, komoly történelmi szaktudással – mondta lapunknak egy amatőr fémkereső, akit az érme értékéről kérdeztünk.
A penningre bukkanó férfi ezúttal nem akarta elmesélni kalandját, pedig több száz leletet egyesével, katalogizálva adott át a múzeumnak.