NINCS VÉDELEM
A védett állatok miatt állandóan felduzzad a patak, egymás után dőlnek ki a fák
VASSZENTMIHÁLY — Továbbra sem oldódott meg a hódprobléma Vas megyében. Szentgotthárdon és környékén nem túlzás azt állítani: a rágcsálók uralják a természetet.
Labritz Béla, Szentgotthárd alpolgármestere közösségi oldalán most épp a Rábán kajakozó emberekért és horgászokért aggódik. A fotókon jól látszanak a hódok által megrágcsált fák, melyek a másodperc tört része alatt dőltek a vízbe.
„Csak azért nem történt tragédia, mert éppen nem horgászott senki. A Rába számos szakaszán már nem lehet kajakozni, biztonságosan horgászni, a potenciális árvízveszélyről már említést sem teszek, mert azoknak, akik tehetnének ez ellen, homokba van dugva a fejük” – írta.
A helyiek úgy érzik, tehetetlenek, sem a vízügy, sem az illetékes nemzeti park nem szab gátat a hódoknak. A legtöbben azt szeretnék, ha a gyakran 25-30 kilós állatok legalább egy részét áttelepítenék máshova, akár vadasparkokba.
– A helyzet tragikus. Évek óta gondot okoznak a hódok, de az utóbbi időben egyre több van – erről már Nagy Ildikó,
A hód koponyája a vasszentmihályi lovarda vezetője beszélt, miközben egy ökológiai folyosónak tartott tisztáson vezette be lapunk munkatársait a hódok által birtokba vett területre. Ezen a tisztáson szoktak legelni őshonos lovai, ha épp nem kerül víz alá a terület. A hódgátak ugyanis felduzzasztják a patakot.
– Együtt élünk a természettel. A nyest néha kirágja a villanyvezetéket. Nem probléma. A vidracsalád kidobálja a halakat a tóból. Nem probléma. Ha élne itt egy-két hódcsalád, eltakarítjuk utánuk a romokat. De annyira elszaporodtak, hogy képtelenek vagyunk rendben tartani a területet – fakad ki az asszony. – Húsz éven keresztül raktuk rendbe a területet a vízügy segítségével. Húsz év munkája megy a kukába. A patak mentén
lévő belső karámokra nemegyszer dőlt már rá hód rágta fa. Idő kérdése, mikor csap agyon egy lovat. Az erdő lassan eltűnik, nincs, ami árnyékot adna az állataimnak – teszi hozzá, rámutatva a bozótosban lapuló hódvárra. Azokat tilos háborgatni. A károkat senki sem fizeti meg, pedig több százezres az összeg. Hiába levelezik a vízüggyel és a nemzeti parkkal, három év után is egyedül kell megküzdenie a problémával.
– A nemzeti park azt tanácsolta, saját költségen hálózzuk körbe a fákat. De több tucat van itt. Mégis hogyan? Vegyék kezelésbe a hódokat! Egy kis összefogással jó lehetne mindenkinek – véli Ildikó.
Ausztriában hódbiztosok figyelnek, ha hódmentes területre költözik egy család, áttelepítik, ennek összege 400 ezer forint körül van. Az Őrségi Nemzeti Park lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre.