Az olasz lovagok nagy diadala
Az olasz kisváros, Barletta egyetlen igazi nevezetessége az impozáns vár, valamint a középkori krónikások által megénekelt, Barlettai kihívás néven ismert lovagi párviadal. A történet legismertebb feldolgozása Bud Spencer kalandos vígjátéka, a Zsoldoskato
Barletta olasz kisváros az Adriai-tenger partján, Bari és az olasz csizma sarkantyúja, a Gargano-félsziget között. 1503ban összecsapás zajlott itt a spanyolok oldalán harcoló olaszok valamint a franciák között. Ugyanis a nápolyi királyság ekkortájt a franciák és a spanyolok megosztott uralma alatt állt.
A feleknek elsősorban területi és anyagi természetű vitájuk támadt: összekülönböztek néhány tartomány hovatartozásán, az apuliai vámok bevételének elosztásán, sőt még Beatrix, a spanyol rokoni kapcsolatokkal rendelkező, kétszeres magyar királyné is szerepet játszott benne. Mátyás özvegye az II. Ulászlóval kötött, később érvénytelenített házassága után vonult vissza szülővárosába, Nápolyba. Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, a fegyverek kerültek előtérbe. A lassan az egész Itáliára kiterjedő konfliktus egyik színes epizódja volt az úgynevezett Barlettai kihívás (Disfida di Barletta).
Mindezt az egyik francia fogoly, Charles de la Motte provokálta, aki a foglyul ejtőivel szórakozva felöntött a garatra, és becsmérlő megjegyzést tett a spanyolok oldalán harcoló olaszokra, megkérdőjelezve azok vitézségét és bátorságát. Sőt, párviadalra hívta ki őket, hogy bebizonyítsa a franciák fölényét. A felpaprikázott olaszok természetesen elfogadták a kihívást. A két fél közötti megállapodás szerint az összecsapásra Barlettától délre, az Andria és Corato közötti síkságon, a Tranihoz tartozó, de Velence fennhatósága alá tartozó semleges területen jött létre.
Az 1503. február 13-án lezajlott viadalon 13-13 lovag nézett farkasszemet egymással. A tizenhárom olasz megesküdött, hogy megvédi az olaszok és Itália becsületét, miközben a franciák meg voltak győződve arról, hogy győztesen jönnek ki a viadalból. A capuai nemes és bátor Ettore Fieramosca vezette olaszok végül diadalmaskodtak. A barlettaiak körmenettel és népünnepéllyel üdvözölték bajvívó hőseiket, és ezt a szokásukat a mai napi tartják, miközben a városuk megkapta „A kihívás városa” nevet. A tizenhárom lovag neve fennmaradt az utókor számára, csakúgy, mint az ellenfeleiké, nem beszélve a viadal négy-négy bírájáról, valamint a két-két túszról, akiknek a cseréje szokás volt akkoriban ilyen egyezségeknél.
A korabeli krónikák nagy jelentőségű eseményként jegyezték fel a küzdelmet, majd századokkal később emléket, sírfeliratot is állítottak a megörökítésére. A Barlettai kihívás hatalmas erkölcsi hatást gyakorolt az idegen támadásoktól sújtott, erkölcsileg porig alázott olaszok erősítésében. Mindezt tetézte, hogy a spanyolok nem sokkal később Nápoly ellen vonultak. A franciák visszavonulását követően a város május 15-én megadta magát.