Szövetségbe forrt köztársaságok

► A szakértő szerint taktikai húzás is lehet a keleti lépés, előnyt remélnek érte

PEKING — Két atomhatalom a világ ellen! Nemcsak gazdasági és energetikai területen állapodott meg Kína és Oroszország, de abban is, hogy katonai-haditechnikai kapcsolataikat megerősítik – felbolydult a világ, amióta szerdán Hszi Csin-ping kínai elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Amerika sietve figyelmeztette Kínát, álljon a történelem jó oldalára, ne támogassa az „arcátlan agressziót” Ukrajna ellen. Kína azonban a kezdetektől saját utat követve, nem igazán ítélte el a háborút, sőt a Kreml szerint a kommunista állam most egyenesen jogosnak minősítette, hogy Oroszország lépéseket tett „nemzeti érdekei védelmében”. A világ tehát joggal retteg, hiszen ez jelentheti azt, hogy az oroszok bármikor számíthatnak a 2,2 milliós létszámával a világ harmadik legnagyobb hadseregére is.

– Az eddigi visszafogott stílushoz képest változott Kína retorikája. Az egyik oldalról az csak egy figyelemfelkeltő gesztus, egy kommunikációs húzás, hogy megértik Oroszország reakcióit, ha azt nem követi tett, ám azt is közölték, hogy készek gazdasági segítséget nyújtani az oroszoknak, ami igazán meglepő – elemezte a helyzetet kérésünkre Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Immár a nyugati világ, a NATO 6 032 497 fős (ebből tartalékos: 2 609 000) serege áll szemben Kínával és Oroszországgal?

– Még korai új világrendről beszélni, ezért is futott neki rögtön az amerikai diplomácia, hogy tisztázza a helyzetet. Tapogatóznak. Kínai oldalról pedig valójában egy alkudozásnak vagyunk tanúi, amiben Oroszország talán csak egy eszköz. Mert pestiesen szólva, nincs ingyenebéd, és Kína megkéri az árát a kiállásának. Az oroszoknak egyelőre

Grafikánk azt mutatja, mekkora az orosz és a kínai haderő, és hol hány atomfegyver van tetszik a helyzet, a Nyugatnak Itt például a Tajvani-szoros segítsége azonban még nem, ezért elképzelhető: minapi konfliktusára utalt, a nem menti meg az oroszokat. Kína akár kereskedelmi, stratégiai fontosságú átjáróra – Lehet, hogy támogatólag akár katonai ajánlatot vár nemrég gyakorlatilag jogot több olajat vesz majd Kína az most az amerikaiaktól a viszszalépése formált Kína, amit Tajvan oroszoktól a közöttük futó vezetékeken. érdekében. Ha azt visszautasított és közölte, az De az a 10-15 millió megkapja, még mindig kihátrálhat nemzetközi vízi útvonal, amerikai köbméter nem fajsúlyos a helyzetből – magyarázta hadihajók nyugodtan áthaladhatnak mennyiség – jegyezte meg a szakértő. rajta. Kína gazdasági Tarjányi.

Tény, hogy az orosz–kínai kapcsolatok egyre szorosabbak lettek – sőt épp a napokban adtak át egy hidat is a két ország határán –, kereskedelmüket megduplázták, Kína orosz importja még a háború közben is 56 százalékkal nőtt. Elterjedt az is, hogy Kína katonai felszerelésekkel segít az oroszoknak, de a kommunista állam ezt amerikai dezinformációnak minősítette. Érdekesség, hogy Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping épp az ukrán invázió előtt három héttel tartott csúcstalálkozót, de állítólag a kínai fél nem tudott arról, mit is tervez valójában az orosz elnök.