Merénylet volt Horn autóbalesete?
BUDAPEST — Kilenc esztendeje halt meg Horn Gyula, Magyarország korábbi miniszterelnöke. Megítélése a mai napig vitatott, mint ahogyan az is, hogy az autóbalesete vajon merénylet volt-e? A rendszerváltást követő, viszonylag meredeken ívelő politikai pályafutását kis híján derékba törte az 1994-es választást pár nappal megelőző karambolja: május 6-án este az őt szállító SAAB személyautó a 3-as főúton egy kivilágítatlan, üresen álló teherautóba rohant és felborult. Horn második nyakcsigolyájának nyúlványa, valamint a jobb csuklója tört el, és kisebb agyrázkódása volt. Kísérője benyomatos koponyatörést szenvedett, az autó sofőrjének alkartörése és agyrázkódása volt.
Ezt követően a kormányfővé választott Horn jó ideig egy sajátos nyakmerevítővel közlekedett, a baleset után pedig hoszszú ideig tartotta magát egy teória, hogy esetleg merényletet akartak elkövetni a választások abszolút esélyese ellen. A merénylet gyanúját táplálta két nyilatkozat. Az egyik Szekeres Imréé, az MSZP alelnökéé, aki a SAAB-bal haladó két másik autó utasait idézte, akik szerint a sofőr végig a sávjában haladt, de valami megijesztette, ezért tért át a szembejövő sávba.
A lábadozó Horn Gyula Kurírnak adott nyilatkozata is a merénylet gyanúját erősítette: a szocialisták későbbi miniszterelnöke egy nagy, fehér villanásról beszélt és ezt erősítette meg a sofőrje is.
A baleset után viszont Garamvölgyi László, aki akkor az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője volt, egyértelmű balesetnek ítélte meg a történteket, majd később ugyanezt mondta Pintér Sándor, az ORFK vezetője is.