Szabadságról
Összeállításunkból az is kiderül, hány nappal korábban kell jelezni az igényt 26 27 28 25 28 27 24 25 26
Hazánkban a munkavállalók többsége nyáron szeretne hoszszabb szabadságra menni. De vajon hány napra tarthat valaki igényt, mennyivel korábban kell jelezni a munkaadó felé, s milyen okból hívhatják vissza a már megkezdett pihenésről? Összeállításunkban többek között ezekre a kérdésekre adott választ dr. Szabó Gergely ügyvéd a Kocsis és Szabó Ügyvédi Irodából.
7 napról dönthet a munkavállaló
– Fontos tudni, hogy a törvény szerint a szabadságot mindig a munkáltató adja ki, tehát a szabadságot nem a dolgozó „veszi ki” – szögezte le már az elején dr. Szabó Gergely.
Elmondta azt is, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató évente 7
munkanap szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Tehát ennyi szabadsággal lényegében a munkavállaló rendelkezik. Aki azonban ebben az esetben is köteles a szabadságra való igényét legalább 15 nappal annak kezdete előtt bejelenteni.
Évente két hét egybefüggően jár
A törvény arra is tartalmaz biztosítékokat, hogy a munkavállaló a szabadságát megfelelően tudja igénybe venni, például ne lehessen azt túlságosan szétszabdalni. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez nem jelenti szükségszerűen 14 munkanapnyi szabadság felhasználását. A 14 egybefüggő napba a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidőbeosztás szerinti szabadnap is beleszámít. Ha például általános munkarenddel számolunk, amikor a dolgozónak szombaton és vasárnap pihenőnapja van, akkor a 14 egybefüggő munkavégzés nélküli naphoz csak 10 munkanapnyi szabadságot kell felhasználni. Ekkor ugyanis 4 nap eleve pihenőnap, amire szabadságot nem lehet kiadni.
Kivételes esetben szakítható meg
A munkáltatónak csak két helyzet ad lehetőséget arra, hogy a szabadság kiadásának már közölt időpontját módosítsa, vagy a megkezdett szabadságot megszakítsa. Egyrészt kivételesen fontos gazdasági érdekből, másrészt a működését közvetlenül és súlyosan érintő okból teheti ezt meg.
Az indok lehet például a munkáltatót érintő elemi csapás, súlyos üzemzavar vagy baleset. Ha azonban a munkáltatót érintő helyzet megoldható a szabadságon nem lévő dolgozók rendkívüli munkavégzésével (túlóra), akkor rendszerint nem lehet jogszerűen megszakítani a munkavállaló szabadságát.
Nem kizárt, hogy a dolgozó önként beleegyezzen a szabadsága időpontjának módosításába, a szabadság megszakításába. Lehet, hogy ezért például pluszjuttatást, jutalmat kap cserébe. Azonban arra ügyelnie kell a munkáltatónak, hogy az erőfölényével visszaélve vagy hátrányos jogkövetkezmény kilátásba helyezésével nem kényszerítheti erre a dolgozót.
Fizetni kell a költségeket
Ha a munkáltató a munkavállaló szabadságát megszakítja, akkor a megszakítást követően végzett munkáért a rendes munkabére jár a dolgozónak. Rendkívüli munkavégzésről és az ezzel járó többletdíjazásról csak akkor beszélhetünk, ha például a beosztás szerinti munkaidejénél többet dolgozik vagy pihenőnapján végez munkát.
A szabadságról való visszahívás vagy a már kiadott szabadság időpontjának módosítása a munkavállalónak gyakran kárt és többletköltséget okoz. Lehet ez például a viszszautazás költsége, a lemondott nyaralás, szállás díja. Ilyen esetben a felmerült kárt és költségeket a munkáltató köteles megtéríteni.
Ha a munkavállaló megkezdett szabadságát a munkáltató megszakítja, a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
Részletek: www.eumet.hu a minimum kéthetes, egybefüggő nyaralás lehet igazán pihentető
Napos
idő
Változékony
idő
Napos
idő
Napos
idő
Napos
idő