Sikkasztással vádolták Kossuth Lajost
► Senki sem akarta alkalmazni a fővárosban, amikor elvégezte a jogi egyetemet
MONOK — K o s s ut h L ajo s 1802. szeptember 19-én – 220 éve – született. A kisnemesi családban világra jött majdani politikus a magyar történelem meghatározó alakja volt, akiről olyan érdekességeket gy űjtöttünk össze, amelyeket kevesen tudnak róla.
Vitatott szülőhely
Az olaszliszkaiak szerint Kossuth nem Monokon, hanem Liszkán született. Az ottani vélemény szerint a politikus édesapja várandós édesanyjával tartott hazafelé a sátoraljaújhelyi tiszti gyűlésről, amikor megindult a szülés.
Súlyos betegség
Kilencéves korában megbetegedett, és szülei elvitték Teitelbaum Mózeshez. A rabbi nemcsak meggyógyította a gyermeket, hanem azt is megjósolta, hogy „ebből a fiúcskából nagy ember lesz”.
Nem kapott állást
Jogászi diplomával szeretett volna a fővárosban elhelyezkedni, azonban senki sem alkalmazta, így kénytelen volt hazatérni Zemplénbe.
Kellemetlen ügy
Politikai pályafutását 1830ban kezdte, a reformellenzék színeiben. Hirtelen népszerű lett a jobbágyság körében, de 1831-ben sikkasztással vádolták meg, ezzel hiteltelenné vált sokak szemében.
Börtönbe került
A Törvényhatósági Tudósítások című kézírásos újság engedély nélküli kiadása miatt 1837-ben három év börtönbüntetésre ítélték, amit még egy évvel megtoldottak.
Népszerű lett
Amikor 1840-ben szabadult a börtönből, a király azt hitte, bukott ember lett Kossuth. Azonban roppant népszerűségnek örvendett a közemberek körében, így felívelt a politikai pályafutása, egészen a kormányzóságig vitte.
Rekorder lett
Kossuth Lajos eg yébként a Guin ness Rekordok Könyvéb e n i s meg t a lá l h ató. Ő
ug yanis az eg yik legkorábban született magyar, akinek rögzítették a hangját. Az izgalmas felvételt eredetileg 1890. szeptember 20-án vettek fel.
Tömeg a temetésen
Ferenc József nem tette lehetővé egykori ellenfele számára az állami dísztemetést, a Kossuth földi maradványait szállító vonatot Csáktornyától a fővárosig gyászolók százezrei várták, a Kerepesi temetőbe vezető utolsó útjára több mint félmillióan kísérték el.
Ikonikus kalap
A legendás Kossuth-kalapot a szabadságharc leverése után eg y ideig t üntető jelleggel viselték az emberek. A gömbölyű kupakú és felhajló karimájú, úgynevezett pörge kalap később igazi magyaros viseletnek számított.
Tisztelték külföldön
A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerülve bejárta Európát és hősként ünnepelték. New Yorkban és a washingtoni Capitoliumban is szobrot állítottak neki, Párizsban pedig teret neveztek el róla.