3000éves magyarkardot őriznek amerikai az múzeumban
▶ Magyar régészek kellettek ahhoz, hogy kiderüljön: a bronzkorból származik a penge TUDTA?
BUDAPEST—CHICAGO — Igazi szenzáció lett az Egyesült Államokban egy ősrégi magyarországi kard, amiről csak nemrégiben derült ki, mekkora értéket képvisel – és mindez néhány magyar régésznek köszönhető. A patinás fegyvert a chicagói Field Természettudományi Múzeumban őrzik, de a legutóbbi időkig fogalmuk sem volt róla, mi lapul a vitrinben. Ők ugyanis azt hitték, a penge csupán egy jól sikerült másolat.
– A Field múzeum közel száz évvel ezelőtt jutott a kardhoz, azt gondoltuk azonban, hogy mindössze egy replikáról van szó. Annyit tudtunk, hogy 1930 körül Budapestnél találták a Dunában – árulta el a Blikknek Edgar Lopez, a múzeum PR-munkatársa. – Egy vizsgálat azonban megállapította, hogy a kard valódi: egy körülbelül 3000 éves bronzkori fegyverről van szó.
Ahhoz, hogy ez kiderüljön, a magyar régészekre volt szükség, köztük is Tarbay János Gáborra, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának régészére.
– Először 1942-ben jelent meg egy publikáció a kardról. A fegyverek a szakterületem, és a kutatási programunk keretében felvettem a kapcsolatot a múzeummal és kértem, hogy megvizsgálhassam. Ekkor még mi is úgy tudtuk az amerikai kollégák információi alapján, hogy másolat, mégis kíváncsi voltam rá.
Tarbay János Gábor szakterülete a fegyverek, ő vizsgálta meg a 3000 éves kardot
Szenzáció
A chicagói Field múzeum munkatársai rendezgetik a régészeti
szenzációnak számító kardot
Ahogy közel került a kardhoz, már tudta is, mivel van dolga: számára összetéveszthetetlen jelek árulták el, hogy a penge, amit mindeddig utánzatnak hittek, egy eredeti bronzkori fegyver. Persze a biztonság kedvéért elvégeztek rajta egy röntgenfluoreszcenciás vizsgálatot is, amivel az ötvözetet elemezték, ezután már biztos volt, hogy a kard a bronzkorban készült, vagyis mintegy 3000 éves.
– Éppen a Nemzeti Múzeumból adhatták el Amerikába, akkoriban ugyanis még szabad volt kereskedni a műkincsekkel. Az így szerzett pénzt általában a könyvtár fejlesztésére vagy az ásatások finanszírozására fordították – mondta a régész.
Az, hogy a kard miként kerülhetett a Dunába, természetesen őskori titok marad. Ami tény, hogy a harcosoknak volt egy rítusuk: amikor végleg visszavonultak a harctól, kardjukat a folyóba hajították. Valószínűleg ennek a kardnak is ez volt a sorsa, most viszont ha nem is régi fényében, de újra tündököl: Chicago után Kanadába viszik, hogy ott állítsák ki, és ki tudja, egyszer talán Magyarországra is visszatér majd.