Botrányok, szex, drog: Hollywood
Hatalmas, gyors és drámai változások zajlottak Hollywoodban a múlt század húszas éveinek végén. Karrierek íveltek fel, sztárok buktak el, egyesek túlélték, mások nem. A féktelen időszakról Damien Chazelle forgatott filmet Babylon címmel.
Két filmes dolog is eszébe jut az embernek Babilonról. Az egyik David W. Griffith Türelmetlenség (1916) című monumentális alkotása, melyet sokáig a világ 12 legjobb filmje között jegyeztek, a másik pedig Kenneth Anger botrányos pletykakönyve (Hollywood Babylon) az álomváros árnyoldaláról, ami sokkolta Amerikát 1965-ben. Az előbbi erkölcsi tanmese, melynek egyik leglátványosabb fejezete a dekadencia és az érzékek elszabadulásának krónikája. A város győzelmi ünnepsége ugyanis tomboló, érzéki kavargásba csap át, az örömmámort azonban a támadó perzsák kihasználják. Anger könyve viszont afféle városi legendák gyűjteménye Hollywood első ötven évéről, a sztárvilág kicsapongásairól, a mozivárost elárasztó piáról, drogról, az ahhoz kapcsolódó szexbotrányokról és bűnügyekről.
A némafilmről a hangosfilmre való átállás korszaka elképesztő bomlási, egyben megújulási folyamat volt. Hollywood első fénykorának végén a gátlástalan dekadencia és hedonizmus ülte torát. Egyik napról a másikra új mozicsillagok emelkedtek fel, és sztárok tűntek el a süllyesztőben, miközben a város mintha a közelgő végítélet jegyében élte volna napjait. Damien Chazelle forgatókönyvíró-rendező tizenöt éven át dédelgette tervét, hogy filmet készít erről az időszakról, hogy bemutassa ezeket a változásokat, és azt, hogy ez milyen hatást gyakorolt a filmiparra és az emberekre. Sokan súlyos árat fizettek azért, hogy Hollywoodba mentek megváltani a világot. Munkájához Griffith mesterművéből és Anger könyvéből egyaránt inspirációt merített.
Chazelle és munkatársai mélyen beleásták magukat a némafilm-korszak történetébe, és meglepő felfedezéseket tettek, a fellelt tények felülírtak számos közkeletű vélekedést, amit a korszak emberéről gondoltunk. „Ezek az emberek teljesen eszeveszett világban működtek, ahol egész iparág és egy város nőtt ki a földből, ehhez pedig bizonyos fokú őrületre volt szükség.” Rájöttek, hogy Hollywood valójában sokkal vadabb és lármásabb volt, mint ahogy eddig hittük. Chazelle szerint ez iszonyúan amerikai történet, ahogy „egy csomó jöttment, bandita meg álmodozó otthagyja addigi életét, sátrat ver a sivatagban, és létrehoz egy iparágat, ami globális óriássá válik.” A legvadabb, legképtelenebb forgatókönyvből vad és képtelen szuperprodukció született. Miközben a Babylon megjárja a pokol legmélyebb bugyrait, fejet hajt Hollywood, és tiszteleg a filmkészítés előtt. Az elképesztő alapossággal és hitelességgel felépített látványvilág Florencia Martin kezét dicséri. A stáb olyan helyeken is forgatott, ahol más nem: a Charlie Chaplin építette moziban vagy a híres rendező, Busby Berkeley házában és a komikus Fatty Arbuckle otthonában.