Látását és hallását is elvesztette Krisztián
▶ Egyik fülén talán tudnak segíteni, a többi bajra egyelőre nincs tudományos megoldása az orvosoknak
BUDAPEST — Tompán beszűrődő, azonosíthatatlan zajok, vaksötét. Érintések a semmiből, valaki ölbe vesz, étel kerül a szájba. Fájdalom, nem tudni, honnan és miért, ismeretlen szagok, aztán alvás. És kezdődik minden újra, telnek az órák, napok, hónapok – nem mintha bármit is jelentene az idő. Mi nem tudjuk elképzelni sem, hogyan lehet így létezni, a 2,5 éves Krisztiánnak
viszont ezt jelenti az élet. Nem emlékszik, nem is emlékezhet arra, amikor még látott, kacagott, hallott - 8 hónapos kora óta gyakorlatilag süket és vak.
– 2021 végén egy hányással kezdődött az egész, bevittük a kórházba – kezd a történetbe Baka-Viski Eszter, a kisfiú édesanyja. – Nem sokkal később már nem lehetett felébreszteni. A hányáson kívül semmilyen tipikus tünete nem volt, de kiderült, agyhártyagyulladása van.
A baba 4 hetet volt kómában, abból 2,5 hétig lélegeztetőgépen. Egy fertőzést kapott el a kórházban, amitől oxigénhiány is fellépett nála. Április 20-án vihették haza szülei.
– Szörnyű ezt kimondani, de olyan volt, mintha egy darab fát tartanék a karomban – emlékezett vissza Eszter. – Addigra a betegség szövődményeként már nem látott és nem hallott.
Az orvosok semmi jóval
Egészséges volt Krisztián tökéletesen egészséges volt, nőtt, ahogy kell, amikor hirtelen beteg lett és minden megváltozott
nem biztatták a szülőket, a látásáról végleg lemondtak, de a hallás visszatérésére sem adtak sok esélyt. Sőt azt mondták, csoda, hogy a csöpp fiú túlélte a betegséget, ami még egy egészséges felnőttet is elvitt volna. A család azonban nem adta fel: egy hónappal később elkezdték fejlesztésekre hordani Krisztiánt, és édesanyja azt mondja, hogy apró lépésekkel ugyan, de mindennap egyre jobb eredményeket produkál. Senki ne gondoljon azonban nagy dolgokra: már annak is örülni kell, hogy végre nem szondán át kell táplálni, vagy hogy picit reagál az erős hangokra. A kisfiú néhány hete esett át újabb műtéten, akkor egy belső hallókészüléket ültettek be neki, amivel esélye lehet arra, hogy a jobb fülével újra halljon. A bal oldalon azonban ez soha nem történhet meg: a betegség szövődményeként ott erősen elcsontosodott a terület, a beavatkozást már nem lehet elvégezni.
– A betegség előtt már stabilan ült, sőt már fel is állt egyszer-egyszer a kiságyba kapaszkodva – emlékezett Eszter, aki hisz abban, hogy kisfia még elég fiatal ahhoz, hogy a károsodott agyterületek szerepét átveszik majd más részek, és egyszer talán újra láthat és emberhez méltó élete lehet.