Jól érzem magam Orbán mellett
▶ Az Országgyűlés korábbi elnökét sokan támadták, árulónak tartották
BUDAPEST — A politikai bírálatokkal, a támadásokkal nem foglalkozik, s lapunknak elárulta, jól érzi magát Orbán Viktor miniszterelnök mellett – Szili Katalin, a Magyar Szocialista Párt egykori alapítója immáron a kormányfőt segíti. Az Országgyűlés korábbi elnöke, a baloldal meghatározó arca és politikusa néhány éve komoly közéleti port kavart azzal, hogy a szocialistákat hátrahagyva fontos pozíciót vállalt el a harmadik Orbán-kormányban és Semjén Zsolt miniszerelnök-helyettes közvetlen munkatársa lett. A nemzetpolitikai államtitkárságnál a határon túli autonómiaügyek előmozdítására kérték fel 2015-ben.
Támadták azért is, mert ezért a munkáért miniszterelnöki megbízottként bruttó havi egymillió forintot kapott, és persze azzal is, hogy a szocialisták után a rivális „oldal” mellé állt, amiért egykori pártjából többen árulónak nevezték. Mindez azonban ma már egyáltalán nem foglalkoztatja, a felkérést annak idején örömmel fogadta. Az elmúlt napokban a bírálatokra nem reagált, de a Blikkkel kivételt tett.
– Én mindig is nyíltan, egyenesen politizáltam, és most is így teszem a dolgomat, nincs szükségem trükkökre. Ezért a kapcsolatom is kiegyensúlyozott a miniszterelnök úrral, hisz számára a nemzet mindig fontos volt – szögezte le lapunknak Szili Katalin, aki immár nem miniszterelnöki megbízottként, hanem főtanácsadóként dolgozik Orbán Viktor mellett.
De mit jelent ez a napi munkájában?
– A feladataim céljai nem változtak. Arra pedig semmilyen jogszabály nem kötelezett, hogy lemondjak a miniszterelnöki megbízotti tisztségről. Tanácsadóként szabadabb mozgásterem van, bár az is igaz, hogy ez kiszolgáltatottabbá tesz engem személy szerint külföldön – utalt arra a politikus, hogy sokan bírálják a választásáért.
Mindenekelőtt, bárhol forduljon is meg, a magyarságért akar dolgozni. Az elmúlt hetekben például Ausztriában találkozott magyar nyelven tanító pedagógusokkal, március 15-én Pozsonyban mondott ünnepi beszédet és a helyi magyar iskolások műsorát is megnézte, szinte mindennap úton van.
– Abban bízom, hogy azokban az országokban is, ahol – mondjuk úgy – komolyabb kihívások jellemzik a magyarság és az adott ország vezetésének kapcsolatát, a mozgásterem majd inkább előnyt, mint hátrányt jelent, és így jobban segíthetem az ottani magyarságot – árulta el. – A munkámban azt szeretem a legjobban, amikor magyar szót hallani ezer kilométerekre is Budapesttől. Ezt rengetegszer átéltem, mégis máig összeszorul a szívem, amikor meghallom. Nagyszerű érzés.
Szili Katalin a politikai pályája során magasságokat és mélységeket egyaránt megélt, előbb a Horn-kormány környezetvédelmi államtitkára (1994–1998), majd alelnöke és később elnöke (2002– 2009) volt az Országgyűlésnek. Komoly kudarcként élte meg, amikor közben az MSZP kongresszusa őt jelölte Mádl Ferenc utódjául köztársasági elnöknek (2005), de az
SZDSZ megfúrta – mondván, nem akarnak pártpolitikust látni az államfői székben –, így a Fidesz–MDF jelöltje, Sólyom László lett a befutó. Házelnöksége végével Pécs polgármesteri székéért is elindult (2009), de alulmaradt a fideszes Páva Zsolttal szemben.
– Köztársaságielnök-jelölésem kudarca nem az én szégyenem. Azoknak kellene inkább magukba nézniük, akik elárultak. Ahogyan a pécsi ügyben is. Olyan időszakban volt az a polgármester-választás, amikor folyt a hírhedt miniszterelnöki casting, s bejelentették a 13. havi nyugdíj elvonását. Ehhez képest hoztam Pécsett a 35 százalékot. Én akkor is odatettem magam – mondta később erről az időszakról.
Nem csoda, ha a közéleti csalódások sorozata után Szili Katalin úgy döntött, a napi vircsafttól független, közszolgálati munkát végez. Támadták
amiatt, mert a modellváltáson áteső Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának tagja lett – szerinte ezek a bírálatok Brüsszelből, az Európai Unióból érkeznek.
– Nem tisztem minősíteni a brüsszeli politikusok – vagy a mögöttük álló üzleti érdekkörök – Magyarországgal szembeni akcióit, de a hazai felsőoktatási intézményeket ért támadás a politikai nyomásgyakorlás eszköztárába tartozik, méghozzá az igen radikális formái közé. A modellváltás mérhető, kimutatható és kézzelfogható eredményeket hozott, versenyképesebbé vált a magyar felsőoktatás – szögezte le Szili Katalin, aki szerint külföldön erre a struktúrára konkurenciaként tekintenek. – Az intézményeket működtető alapítványok kuratóriumai semmilyen formában nem szóltak bele oktatási, tudományos és akadémiai kérdésekbe.