A komposzt meleget ad és táplálja a talajt

Ne feledjük, hogy 2024-től kötelező lesz a házi komposztálás! Elrontani nem lehet. Kis- és nagyvárosokban egyaránt szervezetten fogjuk gyűjteni külön-külön a konyhai és kerti, kizárólag növényi eredetű hulladékokat. Nem fogjuk a szemétbe dobni a banánhéjat, a fűnyesedéket, a tojáshéjat és a fatüzelésű kályhákból a hamut. Éppúgy, mint a díszkertben keletkező őszi, lehullott lombot se, de ide sorolhatók még az aprítógéppel fűrészporrá darált gallyak, a vázában elhervadt virágok és a földlabdás cserepes növények maradványai is. Idesorolható még a toll és a szőr.

Mindaz a szerves hulladék, amiből trágyát (avart, kerti földet) készíthetünk, csökkenteni fogja a kidobandó szeméthegyeket és növelni a talaj (zöldséges, gyümölcsös) tápértékét. Talajgombák, algák és a parányi állatvilág nélkül ugyanis elsavasodik, elporlad, terméketlenné válik a föld, és összeomlik az évmilliók alatt kialakult természetes ökoszisztéma. Erdeinkben, természetes körülmények között évente 1-1 mm humusz képződik. A szélnek kitett, az erős napsugárzás és az esők oldó hatására a szántók, mezők már jelentősen „kiégtek”, ami szervetlen trágyákkal nem pótolható. Következésképpen, az agráripari zöldség és gyümölcs tápértéke ijesztő mértékben romlik, és tovább csökken.

Télen a saját komposztunkat érleljük védett léckeretekben, lombbal takarva és nedvesen tartva azt. Ha kint hagytuk a kertbe ültetett (nem dézsás) leandert, ássuk fel a tövek körül a talajt 2-3 ásónyom mélyen, mielőtt még keményre fagy a föld. Lombtrágyával töltsük fel ezt a körbe érő árkot és szórjunk a tetejére némi kerti földet. Bomláskor a komposztból meleg árad majd ki, ami megvédi a leander tövét.