FeketeDávid
Jelenleg az Európai Unió Tanácsadói Misszió személyvédelmi programjának biztonsági szakembereként teljesít szolgálatot Bagdadban.
– Ha valaki a Távol-Keletről, Ázsiából vagy az arab térségből kap munkalehetőséget hazánkban, akkor a leendő munkáltatója megoszthatja vele ezt a tananyagot, amely felkészíti arra, mi vár rá. Vallási, étkezési, higiéniai szokásaik alapvetően eltérhetnek a miénktől, ami számos feszültség forrása lehet. A cél a beilleszkedés elősegítése és a konfliktusok elkerülése – fogalmazott Zoltán. A gazdasági tárca szakértői már tanulmányozzák a tananyagot, amely szerintük is sokat segíthet a hazai munkaerő-közvetítőknek.
– A külföldi jelentkező még a beutazása előtt áttekintheti mindezt, „felkészülhet” belőlünk. Nincs szükség oktatóra, tantermekre, eszközökre és pluszidőre, ami komoly költségmegtakarítással jár – avatott be a szakember. Az oktatási anyag orosz nyelven íródott, utóbbira is szükség van, miután rengeteg ukrán, kirgiz orosz ajkú munkavállaló is érkezik mostanság.
Kérésünkre konkrét pontokat is említett a szakértő, amelyekkel ő maga is szembesült, hiszen éveken át számos külföldivel élt egy fedél alatt.
– Keleti és közel-kelet népeknél nem elterjedt a villa használata. Az evőeszközzel igazából csak formázzák az ételt, amelyet azután kézzel összegyúrva vesznek a szájukba. Ez nyilván visszás lehet egy közösségi étkezőben. Vagy a Távol-Keleten az angol vécével sem találkoznak az emberek, csak olyanokkal, amelyikre rá kell guggolni. Ha itt toalettet lát, azt is így használja, beszennyezve azt. A vécépapír is a világ sok pontján ismeretlen, gyakorta vizet használnak a tisztálkodásra, vizes palackok vannak eldobálva. A muzulmánok az imádsághoz készülve a lábukat, testület mossák meg a kézmosó csapokban, ami ugyancsak feszültséget okozhat. Számos piktogram segít eligazodni a számukra új világban – sorolta a példákat az oktatási rendszer kitalálója.
És hogy funkcionál majd a tananyag? Ma már erről is van elképzelésük.
– Hatvan külföldi embert kértünk fel egy tucatnyi országból a tesztekre, egyikük sem járt még Magyarországon. Valamennyien nagyon hasznosnak találták a megismert anyagot. Az a célom, hogy minden harmadik országbeli munkavállaló kapjon felvilágosítást a magyar kultúráról, történelemről, a magyar szokásokról. Ha ezek ismeretében érkezik bárhonnan is, elkerülhetővé válik a kirekesztés, a konfliktus a magyar kollégákkal.