Mikor büntetik végre keményen itthon az állatkínzást?!
►Az állatvédők szélmalomharcot vívnak, de az elkövetők valami kamudumával mindig megússzák
ZÁGRÁB — Két év börtönt is kaphat a büntető törvénykönyv módosítása után, aki elhagyja, kiteszi, elzavarja megunt kutyáját, macskáját. Horvátországban lépett életbe nemrég a szigorú jogszabály, civilek, állatvédők kezdtek aláírásgyűjtésbe. Az igazságügyi minisztérium pedig meghajolt a népakarat előtt.
Aláírta a petíciót az apartmanok kiadásával foglalkozó Lejla Klindic is.
– Történelmi a döntés, hogy aki elhagyja az állatát, börtönbe kerülhet. Gonoszak azok az emberek, akik ilyet tesznek! – mondta a Blikknek a horvát állatbarát.
Bár állatvédelmi törvény Magyarországon is van, mégis mindennap csörögnek a telefonok állatvédő szervezeteknél, hogy itt dobozban tettek ki kölyökkutyákat, amott idős, beteg ebet az utcán vagy a pusztában.
A Speciális Állatmentő Egységet volt, amikor éjjel hívták, hogy valaki kikötött egy kutyát az Illatos úton egy oszlophoz. Máskor a rokonok megöröklik a nagymama házát, de az ott élő öreg kutyára nem tartanak igényt.
– Sokszor könnyen megtaláljuk a kitett kutya gazdáját, mégis tehetetlenek vagyunk, ha azt mondja, hogy elajándékozta az állatot, papírt pedig nem írtak róla. Sokszor tettünk feljelentést, de a rendőrség rendszerint nem tudja értelmezni az elhagyás fogalmát és nem indítanak nyomozást. Törvény kellene erre és arra is, hogy aki ingatlant örököl, köteles legyen eltartani az addig ott élő állatot is – vélekedett Kodolányi Endre, a Speciális Állatmentő Egység alapítója.
Tornóczky Anita állatvédő szerint felelősségre lehetne vonni az ilyen tulajdonosokat, ha a hatóságok és az igazságszolgáltatás
érvényt szerezne a törvénynek: kínzásnak tekintenék az állat elhagyását és nem figyelmeztetéssel zárnák le az ügyek többségét.
– Meg lehetne fogni jogilag, hiszen a kitett kutya össze van zavarodva, sérülést, balesetet is okozhat. Ám a hatóságok sok enyhítő körülményt vesznek figyelembe, köztük azt is, ha az elkövetőnek gyereke van. Pedig egy állatkínzónak nem biztos, hogy gyereket kellene nevelnie... – jegyezte meg Tornóczky Anita.
Egészen durva állatkínzást is megúszhat az elkövető. Például Nyafit, a fekete minibuldogot legalább három hétig tartották étlen-szomjan bezárva egy lakásban.
Jeney Andrea a Soul in Soul alapítvány munkatársa szabadította ki a csonttá soványodott, félholt ebet, miután az egyik szomszéd jelzett.
– Azóta velem lakik, Nyafi lett a neve. Alig volt több négy kilónál, amikor rátaláltunk, most 16 kiló. A házba bezárva, magára hagyottan mindent megevett, amit csak tudott, a gipszeszsákot és a bútorokat is megrágta, olyan éhes volt. Rettenetes kínokat kellett kiállnia. Gazdáját mégsem vonták felelősségre, mert azt mondta, nem az övé a kutya, a lakást kiadta albérletbe és már nem emlékszik, kinek. Ennyit ér itthon a törvény. Semminek nincs következménye – sóhajtott Jeney.
Pedig nálunk is törvény van az elhagyás ellen, csak bűnöst nem találtak még hozzá.
– Az állat elhagyása már két évtizede bűncselekménynek minősül hazánkban, az állatkínzás egyik alapesete szerint aki gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – közölte Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos, hozzátéve: dolgoznak a szabályozás felülvizsgálatán.