Sztrádán gázolták el
► Parkolásért, koncertért is többet fizetünk, mint ha elsétálnánk érte az árushoz
Csak a filmekben létezik olyan borzasztó baleset, mint ami csütörtök délután történt az M1 autópályán. Öt autó rohant egymásba a Budapest felé vezető oldalon. Összesen tíz ember utazott a kocsikban. A karambol után az utasok kiszálltak a járművekből, ám az egyiküket elütötte egy autó, ami miatt ő átrepült a szemközti sávba, ahol áthajtott rajta egy szemből közlekedő jármű. Az érintett a helyszínen életét vesztette.
Van-e idegesítőbb annál, mint amikor az appot letöltve a saját internetünkön veszünk mozijegyet, parkolójegyet, koncertbelépőt – és erre ráraknak különböző mértékű „kényelmi díjat”?! Megbüntetnek, mert kényelmesen vásárolunk, hát hol élünk?!
Februárban fordult bírósághoz az ügyészség a kényelmi díj miatt, a beadvány szerint jogtalanul szed be az online jegyvásárlóktól tikettenként
120 forintot egy hazai mozitársaság, és több mint három éve hatályban van az a hazai jogszabály is, amely kimondja, hogy a parkolásért ugyanannyit kellene fizetniük az autósoknak készpénzben és online – pedig a két öszszeg messze nem azonos. Minden elindított parkolás után 40 forint kényelmi díjat kell fizetniük az említett „egységes rendszernek”, vagyis a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. Koncertjegyet úgy vehetünk, holgy „home print” díjat számolnak rá: a kifizetett belépőt otthon a saját nyomtatónkon, saját költségünkön kinyomtathatjuk – és fizethetjük a cégnek!
Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa korábban azt mondta lapunknak, az az üzleti logika állhat mögötte, hogy a szolgáltató ezt tényleg egy kényelmi juttatásnak tekinti.
– Nem tudhatjuk, hogy milyen költsége van az azt lehetővé tevő informatikai háttérnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha sokan fizetnek online, lehet, hogy elég kevesebb pénztárat működtetni, ami így költségmegtakarítást hoz – magyarázta a szakértő. A fogyasztóvédelmi hatáskörrel is rendelkező Igazságügyi Minisztérium szerint a hatályos jogszabályi rendelkezések nem zárják ki az úgynevezett kényelmi díj felszámítását az elektronikus úton kötött szerződésekben. Az ügyészség azonban úgy tűnik, nem ért egyet ezzel, ugyanis februárban keresetet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken az I.T. Magyar Cinema Moziüzemeltető és Filmforgalmazó Kft. ellen, az online kényelmi díj miatt.
Tizennégy év alatt csaknem ötven százalékkal, 3 millióról 4,2 millióra nőtt Magyarországon az autók száma, a motoroké néhány év alatt több mint duplájára, és a kerékpárosok is egyre többen vannak. A most átadott KRESZ-park nemcsak azért jó dolog, mert a gyerekek itt biztonságban tanulhatják meg a közlekedés csínjátbínját, hanem azért is, mert jó móka ide kijönni a családdal. A Városligetben megújult terület
Azt kérik, hogy kötelezzék a jogsértés megszüntetésére a társaságot, és az 2023. november 7-ig visszamenőleg térítse meg a befizetett kényelmi díjakat az érintett fogyasztóknak.
A Legfőbb Ügyészség arról tájékoztatta a Blikket, hogy a keresetet a bíróság befogadta, egyszerre lombos fákkal övezett park, játszótér és egy városrész kicsinyített mása. Az eredetihez képest feleakkora méretben van itt vasúti átkelőhely, benzinkút, elektromos töltőállomás, na meg persze kisvonat és csúszda. Az igazán fontos azonban az, hogy a kialakított utak, a felállított táblák tökéletesen modellezik a valós helyzeteket, a gyerekek így bringázás közben tanulják meg a biztonságos közlekedést.
de a tárgyalást még nem tűzték ki. Amennyiben a bíróság az ügyész keresetének helyt ad, azok a vásárlók, akik az érintettségüket igazolni tudják, érvényesíthetik majd igényüket a vállalkozással szemben.
A KRESZ-park eredetijét a 70-es években építették meg, a rendszerváltás után azonban gazdátlan maradt és leromlott az állapota, lényegében használhatatlanná vált. A felújítás során teljesen újjávarázsolták a háromhektáros területet, megújultak a burkolatok, a közlekedési lámpák és a zöldfelületek, elültettek 39 lombos fát, több mint 5600 cserjét és mintegy huszonkétezer évelőt.