Mikor és miért nassolunk

Sokan bevallják, mások nem, de a többségünk imád nassolni. Egy felmérés során ezer megkérdezett egytizede nassolásfüggőnek tartotta magát.

Anassolás helye és ideje többnyire este, tévézéskor jön el, de sokan délután, energiahiányos óráikban (is) nasiznak. Melyik a leginkább fogunkra való ínyencség? Ezen a téren is kezd tért hódítani az egészségtudatosság: a magvak állnak az első helyen, ezt követik a chipsek és a popcorn.

A rendszeres nassolás egyben függőséget is jelent? A megkérdezettekből 13% tartja magát egyértelműen függőnek. Több mint 55% úgy érzi, bár sokat nassol, de nem függő. 5% szerint ők nem függők, de környezetük annak tartja őket, 27% viszont nem hisz az ilyen típusú függőség létezésében. Érdemes megjegyezni, hogy vannak olyan helyzetek (főként a főétkezések között), amikor az alacsony bevitt zsír-, illetve az alacsony vércukorszínt miatt a testünk azt közvetíti: táplálékra lenne szükségünk, azaz éhesek vagyunk. Ezekben az esetekben pedig valóban hatékony lehet egy jól megválasztott, egészséges nassolivaló.

De vajon a nassolásfüggőség hasonló kategória, mint az alkohol- vagy dohányfüggőség? Nem éppen.

Az ember persze érezheti úgy, hogy aktuálisan a rabja valamilyen rágcsálnivalónak, de a kóros ételfüggőségnek általában olyan markáns tünetei vannak, mint a fejfájás, álmatlanság, ingerültség, hangulatingadozás, depreszszió – mondják a szakemberek.

Tehát, mint az élet egyéb területein, a táplálkozásban (így a nassolásban) is a mérték, az önkontroll és a tudatosság lehet a kulcs. Ha megtaláljuk az arany középutat, akkor úgy hódolhatunk a nassolási szenvedélyünknek, hogy egészségügyi kockázatait minimálisra csökkenthetjük!