LAKÁSRIPORT

Kétszintes lakás elhanyagolt padlástérből

Budapest V. kerületében talált rá házigazdánk családjával az öreg, Bauhaus stílusú társasház elhanyagolt padlásterére, melybe azonnal beleszerettek. Elhatározták, hogy megvásárolják és beépíttetik, hogy jövőbeni lakóhelyükké válhasson ez a különleges tér. Az adásvétel kissé nehézkesen ment, több évig elhúzódott, ám ez sem szegte a család kedvét, mivel a lakás lokációja tökéletesnek bizonyult: egy meglepően nyugodt, csendes környezet közel mindenhez, a belváros kellős közepén.

A macerás jogi folyamatok lezárulásával végre elkezdődhetett a valódi munka, a tervezés, melyhez két pécsi szakember, az Ybl- díjas Koller József és ifj. Csatai László segítségét kérték. A korábban egyszintes padlástérből egy tágas, 100 m2- es, kétszintes otthont álmodtak meg, melyet több – összesen 40 m2 alapterületű – tetőterasz szabdal. A koncepció arra az alapvető problémára adott megoldást, miszerint a tetőtereket könnyen átmelegíti a nap, fűtés- hűtés rendszerük problémás. Ám a bevágott teraszok nyáron leárnyékolják a lakást, télen pedig beengedik a meleget, így sokkal komfortosabb az összhatás. Ehhez persze jó minőségű tetőszigetelésre is szükség volt, de a teraszoknak köszönhetően a praktikum mellett izgalmas építészeti megoldás is született.

A kivitelezés gördülékenyen, mindössze másfél év alatt lezajlott, annak ellenére, hogy a padlás elhanyagolt állapota miatt teljesen, padlószintig le

kellett csupaszítani a tereket, sőt új, acélgerendás tetőszerkezet építésére is szükség volt. Kisebb bonyodalmak persze így is akadtak. A tető tervezésekor figyelni kellett az épület terhelésére, az acélgerendákat pedig a helyszínen kellett hegeszteni, miután kiderült, hogy az épület két oldalfala nem teljesen párhuzamos.

Az alapok megteremtése után a burkoláshoz ipari parkettát, hajópadlót és szürkés árnyalatú hidegburkolatot használtak. A falakat minden helyiségben fehérre mázolták, hogy a fekete ablakkeretek és a belső dekoráció érvényesülhessen. A világítás kialakítására szintén nagy hangsúlyt fektettek, hiszen a tetőtér másik hátrányát, a sötét tereket is szerették volna kiküszöbölni. A skandináv stílusú berendezésnek és a fekete- fehér- szürke színkombinációnak hála a lakás egységes és letisztult lett.

A végeredménnyel rendkívül elégedett a család, akik vallják, hogy a sok munka, bonyodalom és nehézség ellenére is megérte átalakítani a padlásteret, mely azóta imádott otthonukká vált.

A környezettudatos anyaghasználatot rendkívül fontosnak tartották a háziak, ezért ipari parkettával burkolták a közösségi helyiségeket, mely kimondottan maradék fából készül. A bontott padlástégla egy részét is felhasználták, most dekorelemként szolgál egy- egy falszakaszon.

Az étkező a lakás centruma, melyből a konyha és a nappali is könnyen elérhető. A helyiségeket szeparáló ajtók nélkül az alsó szint egyetlen nagy közösségi helyiségként funkcionál, míg a privát terek az emeleten találhatók.

A konyhabútor egyedi, asztalos által készített darab, hiszen sajátos méretekhez kellett igazodni. A fekete- fehér frontok dinamikus váltakozását a fehér metrócsempe sem töri meg.

A sarokkanapé a ferde tetősík alá került, mely nemcsak praktikus megoldás, de tévézéshez, olvasáshoz kuckós pihenőhely is egyben. A vele szemben lévő szófa jól jön, ha vendégeket, nagyobb társaságot fogadnak.

A nagymama régi varrógépét alakították át fogadóasztallá: a gép helyére márványlapot vágattak, így a míves, kovácsoltvas szerkezet az étkező éke lett. A középen elhelyezett, modern étkezőbútort egy klasszikus szőnyeggel tették még hangsúlyosabbá.

A mustársárga kiegészítők jól illenek az egyszerű, skandináv stílusú bútorok közé, melyek nemcsak színben harmonizálnak, de otthonosabbá is válik tőlük a tér. A letisztult szobákat a fekete ablakkeretek teszik kontrasztosabbá.

A közbeékelt, védett teraszoknak köszönhetően építészetileg egyedi megoldás született. A háziak élvezik, hogy a különböző tájolású balkonokon kedvükre hűsölhetnek vagy épp napozhatnak.