Olvasás és szövegértés: óriási a baj!
Hivatalos felmérések szerint Magyarországon ma minden negyedik gyermek funkcionális analfabéta – vagyis nem érti, amit olvas. Mit és mikor kell lépni, hogy értő olvasóvá váljon gyermekünk?
Balázsy Panna írónőt, műsorvezetőt és Kárpáti Anikó tanulásszakértőt kérdeztük. – A United Way Értő olvasás nagykövete. Hogyan fér ez bele annyi más elfoglaltsága mellé?
BP: Ez a szívügyem. Az olvasás – és még inkább a gyerekek olvasásra nevelése! Rendszeresen tartok író-olvasó találkozókat, ahol elsősorban 3., 4. osztályos gyerekekkel találkozom. Heroikus munkát végeznek az irodalommal, magyar nyelvvel foglalkozó pedagógusok és könyvtárosok, erre hatalmas szükség is van! Azok a gyerekek, akik 9-10 éves korukig ráéreznek az olvasás szépségére, később olvasó felnőttekké válnak.
– Melyek az értő olvasás kialakulásához szükséges alapok?
KA: Pár hónapos kortól is fontos már a mesekönyvek képeinek nézegetése, a kukucska vagy keresgélős játékok, ezekből fog majd megjelenni a klasszikus mesék iránti igény. A mesék hallgatása közben létrejövő képzeletbeli képeknek pedig óriási jelentősége lesz a későbbi tanulási folyamatokra és a szövegértésre. Az a gyermek, aki képessé válik történetek elképzelésére, az lesz képes majd az egyre bonyolultabb szövegek megértésére. És ez a folyamat felelős az érzelmi intelligencia, személyiségfejlődés, megküzdési stratégiák kialakulásáért, fejlesztéséért is.
– Mik a tapasztalatok az első osztályban?
KA: Az olvasás több képességrendszer agyi hálózatának eredménye. E képességrendszer mentén óriási különbségeket mutatnak az első osztályba érkező gyerekek. Előfordul, hogy többévnyi lemaradással kezdik meg az olvasástanulást, ami körülbelül
olyan, mintha 3-4 éves gyerekeket szeretnénk olvasásra tanítani, eleve kudarcra lesz ítélve. A gyerekek és tanítóik is rendkívül szenvednek ebben a folyamatban, és mielőbbi segítségre szorulnak. Fontos, hogy ezt gyorsan megkapják. A United Way Magyarország és a Csodapadlás Alapítvány célja, hogy a kisiskolások 9 éves korukra értő olvasóvá váljanak, a Tanulást Könnyítő Program módszerének alkalmazása pedig közös küldetésünk.
– A PISA felméréseket 15 éves korban végzik a diákokon. Ha ebben a korban kiderül a gyerekről, hogy funkcionális analfabéta, van még lehetőség vis�szafordítani a folyamatot?
KA: Az értő olvasás képessége sokáig fejleszthető, de egyre meghatározóbb lesz a tanuló motiváltsága. Minden képességfejlődésnek van egy úgynevezett szenzitív időszaka, amikor a gyerekek idegrendszere legnyitottabb arra, hogy az adott képességet elkezdje egyre magasabb szinten gyakorolni. Ez az értő olvasásnál akkor jelenik meg, amikor képes a gyermek olyan könnyedén olvasni, hogy tud az olvasottak tartalmára kellőképpen koncentrálni és arról gondolkodni. Ennek alakulása a beszédfejlődéshez hasonlóan nagyon változó lehet a tanulóknál, de talán második osztály végére, harmadik osztály elejére várható, hogy megtörténik, ekkor volna igazán ajánlatos, hogy felébres�szük a vágyat és megszerettessük a gyerekekkel az önálló olvasást.
– Ön hol találkozott az értő olvasás problémájával?
BP: Az író-olvasó találkozókon mindig megkérek néhány gyereket, hogy hangosan olvassanak fel egy-egy rövid fejezetet a könyveimből. Az esetek zömében ez sajnos kihívás: nem tudnak ös�szefüggően olvasni, és nem, vagy csak részben értik, amit olvasnak. Ha nem sikerül jól ez a gyakorlat, én olvasok fel nekik. Látványos és egyértelmű, hogy ennek milyen hatása van a gyerekekre.
– Mit hagy ki az, aki nem olvas?
BP: Hogy csak egy életet él. Ahány könyv, annyi élet, annyi kaland. És kimarad a szókincs, az önkifejezés, az önismeret, az önbizalom, az érzelmek pontos megfogalmazása.