BOSZORKÁNYNAK kiáltották ki a macskákat
Az inkvizítor kicsikart vallomásai okozták a cicák vesztét Évekig üldözték őket, így végül az elszaporodott patkányok miatt simán terjedt a bubópestis
A macskák ma valósággal uralják az embereket, egy cuki cicás kép vagy videó tarol a neten, de a kisállatok nem voltak mindig ennyire népszerűek, sőt! A macskatörténelem egyik legviharosabb időszakában, 1233. június 13-án IX. Gergely pápa kiadta az első bulláját, a Vox in Ramát, amiben kapcsolatba hozta a macskákat a boszorkánysággal, és ezzel kezdetét vette az állatok tömeges mészárlása.
A bulla a szentatya akkori inkvizítorának, Marburgi Konrádnak történeteire támaszkodott. Hogy Konrád miért gyűlölte a macskákat, azt nem tudni, viszont a pap számos olyan vallomásról beszélt IX. Gergelynek, amelyek arról szóltak, hogy az ördögimádó eretnekek gyakran használják rituáléik során a macskákat, különösen a fekete szőrűeket. Bár a korabeli vélemények szerint Konrád ezeket a vallomásokat kínzással és fenyegetéssel erőszakolta ki az emberekből.
Konrád a fekete misékről is beszámolt, amelyek az inkvizíció szerint a sátánimádók szertartásai voltak. A pap szerint minden ilyen szertartásban szerepet kapott egy macska. Például az eretnekeknek az állat fenekét kellett csókolgatniuk, a sötétben orgiát tartottak, majd gyertyákat gyújtottak, és egy félig ember, félig macska alakú lényt imádtak. A pápai bulla igen részletesen leírta ezeket a szertartásokat, és a macskák üldözésére szólított fel.
A bulla teljesen átformálta a macskáról alkotott képet Európában. A démonizálás persze leginkább a fekete macskákat érintette, 1233 és 1234 folyamán rengeteg területen macskairtásba kezdtek a katolikus egyház támogatásával, és ezzel párhuzamosan fellángolt a boszorkányüldözés is.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy az üldöztetések miatt az 1300-as évekre Európa macskaállománya anynyira leapadt, hogy az állatok nem tudták már szabályozni a patkány- és egérpopulációt, így IX. Gergely ha közvetve is, de hozzájárult
a bubópestis terjedéséhez. Bár a betegséget nem a patkányok, hanem a rajtuk lévő bolhák terjesztették, de kevesebb patkánnyal kevesebb bolha élte volna túl.
A macskairtás IX. Gergely halálával végül alábbhagyott, de időről időre, újra és újra fellángolt, így az az elképzelés is sokáig fennmaradt, hogy a macskáknak közük van a sátánhoz. A 15. századi boszorkányüldözések során a boszorkányok bizalmasainak tartott állatokat újra tömegesen gyilkolni kezdték, később VIII. Ince pápa is elrendelte a macskák kiátkozását az egyházból.