Gávd­nan gatn­ja­li­id fas

Od­ne oažžu Bas­si Ola­va med­álja:

Avvir - - FORSIDE - Astrid He­lan­der

Dáid­dár Syn­nø­ve Per­sen lea mánnávuođa rájes čie­ga­dan dovd­dui­dis. Dál dat­tet­ge lo­hká dan riev­dan ja od­ne dái­det il­l­u­gatn­jalat vel golg­gi­hit.

Man­nan má­nus dieđi­hii Norg­ga Go­na­gas­dál­lu ah­te dáid­dár Syn­nø­ve Per­sen oažžu Norg­ga go­na­gas­laš Bas­si Olav ortne­ga kom­mandevrra med­álja su ere­no­amáš ser­vo­datáv­kkálaš barg­gu ovd­das ov­dánaht­tit dáru ja sá­mi kul­tuvrra.

Dán al­laárvo­saš gud­ne­medálja gei­ge Finn­márk­ku Fyl­kkamán­ni stuor­ra doaluin Porsáŋg­gu gi­eld­da ráđđe­vie­sus od­ne, be­ar­jada­ga, golg­got­mánu viđat beaiv­vi ti­ibmu 14.30.

– Oažžut Norg­ga go­na­gas­laš Bas­si Olav ortne­ga kom­mandevra? Dat dov­do hui riek­ta ja lea maid duođaš­tus munn­je ah­te lean bar­gan riek­ta. Jus olbmos lea dakkár dov­du ah­te lea riek­ta, de ii galg­ga vuoste­há­guin bal­lat, mod­djá dáid­dár Syn­nø­ve Per­sen.

Bálk­kašu­mit riššan

Man­nan va­hk­kus alm­mu­hii Norg­ga Kul­tur­ráđđi ah­te 68-ja­hkásaš dáid­dár Syn­nø­ve Per­sen oažžu ráđi 2018 gudne­bálk­kašu­mi. Beaiv­vi maŋŋá fas be­akke­hii ah­te Norg­ga Go­na­gasvies­su ad­dá sutn­je Norg­ga go­na­gas­laš Bas­si Olav ortne­ga kom­mandevrra med­álja.

– Le­at dieđus­ge gu­ovt­telá­gan bálk­kašu­mit. Mun áns­sášan guk­tuid. Kul­tur­ráđi gudne­bálk­kašup­mi lea dáid­da­laš barg­gu ovd­das, lo­hká Syn­nø­ve Per­sen ja mu­it­taša mo su ál­go­ja­git dáid­dárin led­je.

Áist­ton su isida, nub­bi bálk­kašup­mi lea po­liti­hkalaš bálk­kašup­mi.

Šal­di lei sámástan­rádji

Muhto bálk­kašu­mit eai le­at nuvttá boahtán.

Son ba­jásšattat smáv­va­gilážis Be­av­gohpis Porsáŋg­gus, gi­eld­das gos sá­me­gie­lagat led­je unnit­lo­gus.

Dáid­dár mui­tala ristáhči dáht­ton su váhnemi­id hál­lat sá­me­gie­la sud­no vuost­taš mánáin ja dan ráv­va­ga ovd­das lea son hui gi­ite­vaš. Dan áig­gi álgga­hii maid Norg­ga Suod­ja­lus Porsáŋg­gu gar­nis­ovn­na ja dáro­gi­el­la šat­tai vel čiel­gase­ap­pot gi­eld­da vál­do­gi­el­lan.

– Ead­ni lei munn­je ji­e­na­jávo­haga čáje­han ah­te in galg­ga hál­lat sá­me­gie­la maŋŋil go rast­til­dat Rávttošn­járg­ga šald­di vác­ci, mu­it­taša Syn­nø­ve Per­sen.

Skuv­la doalv­vui su gatn­ja­li­id

Son ii loga máht­tán dáro­gie­la go skuv­lii álg­gii ja oa­h­pa­head­dje­riv­gu lávii gom­uoiv­vi­id čier­rut go mánát eai ád­den su, ii­ge son mánáid.

Vaikko Per­sen-gázzi eai ás­san go 15 km eret skuvllas, de ferte­jed­je ás­sat in­ternáhtas gos ii lean lo­hpi sámástit. Syn­nø­ve mui­tala skuvlla dárui­duht­tin váikkuhii nu gar­ra­sit ah­te son ii na­go­dan šat čier­rut. Son guh­te čie­rui, bie­gu­huv­vui ja givs­si­duv­vui.

Nu báhce su gatn­jalat skuvllaáigái, son baicce gar­radii iežas.

– Lo­si­mus leam­aš go in le­at na­go­dan čier­rut, in háv­dá­du­sain ge. Dál mus golg­gi­i­dit gatn­jalat juo­hke duššis. Njuoras­muv­van ál­kit, lo­hká son gan­jalčalm­mii­guin go muitá man los­sat lei.

Hála­detti­in boahtá maid ov­dan ah­te oaiv­vil­da dárui­duht­t­invuoiŋŋa ain gávd­not, ja na­mu­ha ear­ret eará iežas mánáid­máná guh­te fertii heaitit sá­me­gie­lain go givs­si­duv­vui.

Se­am­más oaid­ná gal ov­dánea­mi:

– Dál li­hk­kus lea sápme­laččain ve­jo­lašvuohta oa­hpp­at sá­me­gie­la skuvllas, dan ii lean ov­dal.

Ra­hčan ása­hit Sá­mi dái­da­ga

Aid­do gear­gan dáidda­o­a­hp­pin, se­arv­vai son maid 1970lo­gu loa­h­page­a­hčen Má­ze-jov­kui man vál­doulbmil lei ása­hit «sá­mi dái­da­ga» go dat ii gávd­non ov­dal. Mui­tala jagi maŋŋá bođii sierra sát­ni, dáid­da, man gi­el­lačea­h­pit led­je fu­omášan lei vuo­gas sát­ni.

– Lea maid go gil­lii boahtá ođđa sát­ni, de me­ark­kaša ah­te juoidá lea dáh­páhuv­van. Dal­le ása­huvai doa­ba «sá­mi dáid­da», čil­ge Syn­nø­ve Per­sen.

Son lea laga­but 40 jagi ra­hčan oažžut sá­mi dái­da­ga do­hkke­huv­vot dáid­dan eará dái­dagi­id se­arv­vis, ii­ge dušše eksohtalaš sá­mi dáid­dan. Dál or­ru sá­mi dáid­da juksan dan dás­sái go máilm­mis lea ohca­goahtán sá­mi dái­da­ga maŋŋá do­cu­men­ta 14 ja Trå­an­te 1917 čuođi jagi áv­vudea­mi maŋŋá.

Eise­váld­dit vákšu­gohte su

Dáid­dár Syn­nø­ve Per­sen mui­tala son ráhkadii dal­le go vác­cii dáid­da-aka­demi­i­jas sá­mi le­avga evtto­husa, mii gea­va­huv­vui Ált­tá-stu­im­mi­id ok­tavuođas.

– Máŋg­gas le­at jear­ran mus mas don fu­omášit dan ráhka­dit. Dat bođii munn­je muh­tin­lá­gan oa­innáhus­san ja mun čuv­von dan ja ráhka­din dan. Ge­a­va­hin min gu­ovllu sá­megávt­ti golbma ivn­ni. Di­en evtto­husa vuođul gor­ro olbmot sá­mi le­avggaid maid gea­va­hed­je Ál­tá-stu­im­mi­id áig­ge, nu ah­te li­ba­r­ded­je du­opp­il dápp­il, mu­it­taša Per­sen mo le­avga bođii at­nui.

Muhto sus ii lean miel­la se­ar­vat Sá­miráđi sá­mi le­avgga gil­vui, go dat lei su mie­las mend­do byro­kráhtalaš.

– Lei mu le­avgga ár­va­lus mii daga­hii ah­te eise­váld­dit vákšu­gohte mu, čil­ge Per­sen ja lo­hká eise­váld­dit vár­ra nav­de ah­te sápme­laččat ái­go sierra stáhta ja nu ain.

Soibmo­juv­von eks­tre­mistan

Smáv­va sá­mi gilážis, Be­av­gohpis, Porsáŋg­gus ba­jásšad­dan dáid­dár mui­tala lei los­sa ja váiv­ves ái­gi das maŋŋá.

– Buo­hkaid geat be­roš­te­im­met, go­hčo­ded­je eks­tre­mistan. Bu­ot mediat Finn­márk­kus, ear­ret min avii­sa Sá­mi Ái­gi, čál­le mii le­at eks­tre­mist­tat. Lei Finn­mark Dag­blad mii lei Bar­gi­id­belloda­ga or­gá­na, čá­lii maid bellodat me­ar­ri­dii, mu­it­taša Syn­nø­ve Per­sen mo Finn­mark Dag­blad aviis­sas led­je lo­hk­ki­id si­id­dus olbmuid soaibman.

Lo­hká iežas jáhk­kit dop­pe led­je eará oai­vilat dan ek­tui, muhto dat eai be­as­san oid­no­sii go dal­le lei Ált­tá-eanu dul­vadeami vuost­tal­deami ášši bir­ra.

– Mii galg­gai­met ded­dot vu­los. Mun jáhkán dat lei máilm­mi vái­vi mu váhnemi­id­da, mu laga­muš be­ar­rašii, bu­ot fulk­kii­de ja earái­de. Dat váiv­vidii sin gu­hká go šat­tai sáh­ka Ált­tá-stu­im­mi­in. Muhto go áššit jor­gališ­gohte, de buor­rá­nii dat, lo­hká dáid­dár Syn­nø­ve Per­sen mo su po­liti­hkalaš áŋ­gi­ruššan šat­tai vái­vin su laga­musai­de.

Ráva boaht­te­vaš bul­vii

Dáid­dár Syn­nø­ve Per­sen mui­tala leam­aš los­sa­din bar­gat dan ala ah­te sápme­laččain gal­get le­at dat se­am­ma vuoi­gatvuođat ja ve­jo­lašvuođat ovd­di­dit ieža­set gie­la ja kul­tuvrra, go ea­net­lo­gus ser­vo­da­gas.

– Sáhtášin le­at ov­dag­ov­van di­en ek­tui bu­o­hkai­de geat ra­hčet. Dal­le jurddašan min nuo­raid ek­tui, geat ra­hčet vuostálas­ti­mis ruv­ke­doaimmaid, vuo­naid bil­lis­teami ja bu­ot dieid, de eai galg­ga bal­lat, lo­hká Syn­nø­ve Per­sen ja čil­ge vuoste­háhku nanne olbmo ru­mašlaččat ja silo­laččat.

Ii gáđa eal­lin­bálgá vállje­ma

Syn­nø­ve Per­sen lo­hká ah­te vaikko son ii le­at váll­jen dan ál­ki­mus bar­goealli­ma, de ii gáđa go váll­jii ču­ovvu­lit dáid­dár-bálgá. Son lea vási­han si­h­ke ilu ja mor­raša ealli­mis. Lo­hká eask­ka dál, 68-ja­hkásažžan, dov­dá son iežas lád­dan dáid­dárin ja doai­vu sus le­at ain 10-20 jagi bar­goealli­ma. Son lea maid 1981 rájes alm­mu­han poe­si­i­ja­gir­jji­id ja gir­jji «Meahci šu­vas bohci­i­dit sá­gat» ovd­das evtto­huv­vui son Dav­viriik­kaid ráđi gir­jjálašvuođa bálk­kašup­mái 2006:s. Mui­tala divt­taid, poe­si­i­ja, bok­te na­go­da mui­ta­lit maid son gov­vadái­da­ga bok­te ii na­got dad­jat.

– Gov­vadáid­da ja poe­si­i­ja le­at guok­te ieš­guđet dáid­da­gie­la, čil­ge son.

Son se­av­vá Be­av­gohpi čáp­pa lun­dui olg­g­obe­al­de ate­li­ja klása ja mui­tala dás, dán báik­kis, ola­ha son dárbbašlaš rá­fi, dakkár medi­tatii­va di­li, maid su bar­gu gái­bi­da sus vai na­go­da vuodjut dan bar­gui. Divt­taid čál­lá son dađista­ga mat loa­h­pas šad­det gir­jin.

Newspapers in Northern Sami

Newspapers from Norway

© PressReader. All rights reserved.