Historjjálaš jus diggegotti duopmu šaddá boađusin
Čakčamánu 15. beaivvi celkui Sis-finnmárkku diggegottis duopmu áššis mas guokte dievddu leigga áššáskuhtton goabbatge áššis. Sudno diggi čađahuvvui oktanis go goappašagat leaba čuoččuhan ahte leigga oahpaheamen nuoraid ja dasa lassin ledje sámi árbevierut duođaštussan dikkis. Boarrásat almmái čilgii dikkis ahte son lei jávregáttis oahpaheamen iežas fuolkki loddet dan seammás go fierbmu, muhto ahte son ii lean loddeme. Son oaivvildii ahte go oahpaha, de lea dárbu bidjat čohkkánlottiid jávrái ja fievrredit bissu mielde vai beassá čájehit mo bivdu dáhpáhuvvá.
Dikki oktasaš árvvoštallan lea ahte ii sáhte biehttalit ahte almmái lei oahpaheamen iežas fuolkki loddet. Danne lea diggi válljen su áššehuhttit, go ii lean maide lobihemiid bargame, muhto oahpaheame nuorat olbmui loddema birra. Dat lea dehálaš duopmu sámi geahččansajis, go dávjá lea dan láhkai ahte Norgga lágat heađuštit sápmelaččaid oahpahit mánáide ja nuoraide árbevirolaš bargguid. Lodden lea eahpitkeahttá dakkár bargu maid sápmelaš šaddá nuorabuidda oahpahit dakkár áiggis go ii leat lohpi loddet. Dan šaddet dieđus dahkat, go giđđalodden lea nu garrasit gáržžiduvvon, ahte lea veadjemeahttun nuoraide oahpahit dan jus galgá dušše dahkat dan moatti beaivvis go lea lohpi loddet.
Dat lea dehálaš duopmu sámi geahččansajis, go dávjá lea dan láhkai ahte Norgga lágat heađuštit sápmelaččaid oahpahit mánáide ja nuoraide árbevirolaš bargguid.
Dan dáfus lea dat vuoitu sámiide, go diehtit ollu eará sámi árbevieruid heađuštit otná lagat, nu go ovdamearkkat meahcásteami ja jávrebivdduid maid sámit leat giđđat ja giđasgesiid bargan doloža rájes. Ovdamearkka dihte lea dán áigge veadjemeahttun dálu sámiide beassat duottarjávrriide ovdal suoidnemánu 1. beaivvi, go ii leat lohpi ovdal dan addit searravuodjinlobiid mehciin. Dat lea maid dakkár sámi árbevieruid heađušteapmi, ja jus daid vigget bargat, de šaddet ášševuollái.
Dan lodden duomus lea dan nuorat dievddu duopmu vel eambbo čalbmáičuohcci, go diggegotti eanetlohku, namalassii mielduopmárat, vigihuhtte su sámi árbevieruid namas. Soai dadjaba duomus ahte jus livččii ge leamaš loddeme, de aŋkke lea vigiheapme go lodden lea lobálaš sámi árbevieruid ektui, nu go vihtanat Sámedikkis, Guovdageainnu suohkanis ja Sámi bivdo- ja meahcástansearvvis čilgejedje dikkis. Eará sániiguin, de beassá nuorat dievdu friddja sámi árbevieruid namas. Dat lea historjjálaš duopmu jus dat šaddá loahpa boađus, muhto dan ektui ii leat fágaduopmár seamma oainnus. Son áiggui dievddu dubmet lobihis loddemis, nu ahte jáhkkimis dat oassi goit boahtá guoddaluvvot bajit duopmostullui.